Iohannis szerint senki sem szeretne újabb válságot az EU-ban.
Klaus Iohannis román államfő kifejezte reményét, hogy Brüsszel és Budapest megtalálják a megoldást a Magyarországgal szemben kilátásba helyezett forrásmegvonás ügyében, mivel szerinte senki sem szeretne újabb válságot az Európai Unióban – közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.
Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán New Yorkban tartózkodó román elnököt újságírók reagáltatták arra, hogy az Európai Bizottság a Magyarországnak szánt uniós források egy része kifizetésének felfüggesztését javasolta „az uniós pénzeszközökkel való rossz gazdálkodással” kapcsolatos aggályok miatt.
Iohannis úgy értékelte: bármilyen drasztikus intézkedést alaposan meg kell vitatni, és érvekkel kell alátámasztani. Hozzátette: továbbra is reméli, hogy Brüsszelnek és Budapestnek sikerül megegyezni és megoldást találni ezekre a problémákra, mert különben a széthúzás fokozódni fog.
Senki sem szeretné, hogy az Európai Unión belül újabb válságok alakuljanak ki, amiből semmi jó nem származhat. Remélem, hogy a párbeszéd ebben a kérdésben is folytatódni fog”
– jelentette ki a román államfő.
Johannes Hahn, költségvetésért felelős uniós biztos vasárnap bejelentette: a bizottság azt javasolja a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanácsnak, hogy függesszék fel a magyar kohéziós program három részére vonatkozó pénzek 65 százalékát, mintegy 7,5 milliárd eurót.
A tanácsnak most egy hónapja van arra, hogy minősített többséggel döntsön a bizottság által javasolt intézkedések elfogadásáról. Ez az időszak kivételes körülmények között legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható. A testület sajtóközleménye szerint Magyarország vállalta, hogy november 19-ig teljeskörűen tájékoztatja a bizottságot a kulcsfontosságú végrehajtási lépések teljesítéséről.
(MTI)
Nyitókép: ludovic MARIN / AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
