Európa Tanács: Haladásra van szükség Európában a társadalmi nemek jogi elismerése terén

Lassú a haladás a társadalmi nemek jogi elismerése terén Európában, további lépésekre van szükség a polgári és emberi jogok tekintetében – olvasható a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) frissen közzétett jelentésében.

A jelentést az ET diszkriminációellenes, sokszínűséggel és befogadással foglalkozó irányítóbizottsága által létrehozott munkacsoport készítette, és egyebek között az áll benne, hogy

Az ET 46 tagállama közül 38-ban létezik jogi vagy közigazgatási eljárás a nemek jogi elismerésének biztosítására, és ezek közül kilencben bárki önrendelkezés alapján dönthet nemi identitásáról. Néhány országban azonban nem létezik ilyen eljárás, más országokban pedig ellehetetlenítették – írják a jelentésben. A testület szerint ez egyebek között ahhoz vezet, hogy a transznemű, interszexuális emberek olyan hivatalos dokumentumokkal rendelkeznek, amelyek nem felelnek meg nemi identitásuknak. Ez kiszolgáltatottabbá teszi őket a diszkriminációnak és az erőszaknak – hívták fel a figyelmet a szakértők. Az Európa Tanács 26 tagállama még mindig orvosi vizsgálatot ír elő a nemváltás jogi elismeréséhez, továbbá 13 tagállamban kötelező sterilizáció, 19 tagállamban pedig válás kell annak engedélyezéséhez. Ami a gyermekek és serdülők nemi önmeghatározásának jogi érvényesítését illeti,

különösen olyan esetekben, amikor a korhatárok miatt a fiatal transzneműek elutasítással, kirekesztéssel vagy egyéb problémákkal szembesülnek mindennapi életükben.

„A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemek jogi elismerésére vonatkozó eljárások a gyermek mindenekfelett álló érdekét vegyék figyelembe, és ennek megfelelően vizsgálják felül az érvényes korhatárokat” – javasolja jelentésében az Európa Tanács.

Az ET ajánlásai szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek jelenleg nem rendelkeznek a nemi identitást védő, megkülönböztetésellenes jogszabályokkal, lépéseket kell tenniük ezek bevezetése felé. A büntetőjogban az áldozat nemi identitásához vagy nemi jellemzőihez kapcsolódó indítékokat súlyosbító körülménynek kell tekinteni – tették hozzá a munkacsoport tagjai.

(MTI)

Nyitókép: Mandiner/Trenka Attila