Az államfő kijelentette, bármikor kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közvetítőkkel vagy nélkülük – a háború befejezéséről és az orosz csapatok ukrán területekről történő kivonásáról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy „az ukránok nem terroristák, hogy oroszországi lakónegyedekre nyissanak tüzet”. Erről az elnök kedden, dán újságíróknak online tartott sajtótájékoztatóján beszélt. Zelenszkijnek azt a kérdést tették fel, hogy Ukrajna ágyúzza–e majd Oroszország területét, ha ebbe a Nyugat beleegyezik. „Nem. Nekünk nem érdekünk a civilek ágyúzása. Nem vagyunk terroristák, hogy polgári negyedeket bombázzunk. Normális, egészséges emberek vagyunk. Fegyverekre az államunk felszabadításához van szükségünk” – szögezte le az elnök.
Kifejtette: vannak Ukrajnában olyan helyek, ahol az ukrán erők az orosz csapatoktól több, mint száz kilométerre helyezkedek el. Ezért Zelenszkij szerint Ukrajnának olyan fegyverekre van szüksége, amelyek ilyen távolságból képesek elérni az országba behatolt ellenséges erőket. Az államfő kijelentette, hogy bármikor kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közvetítőkkel vagy nélkülük – a háború befejezéséről és az orosz csapatok ukrán területekről történő kivonásáról. Úgy vélekedett, hogy „ma már csak Putyin elnök dönti el, hogy az orosz hadsereg leáll-e vagy sem”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ukrán társadalom támogatása az Oroszországgal folytatott párbeszédhez napról-napra csökken, mert nincs bizalom.
„Én mégis úgy gondolom, hogy bármilyen nehéz is legyen, minden lehetőséget ki kell használni a háború befejezésére” – tette hozzá. Zelenszkij kifejezte meggyőződését, hogy amennyiben az orosz hadsereg győz Ukrajnában, akkor bizonyosan tovább megy. „Biztos vagyok abban, hogy ha Ukrajna nem lesz elég erős, akkor tovább mennek.
Kijev nem a cél a vágyott maratonjukon,
ez csak egy erős rajt a számukra” – fogalmazott az elnök.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője keddi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Ukrajna olyan légvédelmi rendszerrel rendelkezik, amelyet ellenséges repülőgépek és helikopterek eltalálására terveztek, így nem mindig hatékony az orosz rakétákkal szemben. Szavai szerint Oroszország az Ukrajna elleni háborújában olyan csúcstechnológiának számító rakétákat használ, amelyeket lopakodásra, azaz rendkívül alacsony magasságban repülésre terveztek. Emiatt nehezen észlelhetők, és bizonyos helyzetekben az ilyen rakéták egyszerűen eltűnnek a radarról, így nem minden légvédelmi rendszer képes elpusztítani őket – magyarázta.
Közben az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy a nyugat-ukrajnai Ternopil megyében végrehajtott keddi orosz rakétatámadás civil sebesültjeinek száma négyről hatra emelkedett. A rakétát az ukrán légvédelem lelőtte, és az egy téglagyárra zuhant. Az ukrán vezérkar kora esti helyzetjelentésében arról írt, hogy az orosz csapatok rohamműveleteket índítottak a Harkiv megyei Rubizsne közelében, valamint Luhanszk megyében Szeverodonyeck és Zolote településeknél, a Donyeck megyei Beresztove közelében viszont
Olekszandr Szpivakovszkij, az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai Herszon állami egyetemének rektora a Facebookon nyilvánosságra hozta, hogy az orosz katonák elrabolták a felsőoktatási intézmény rektorhelyettesét, Makszim Vinniket. A Moszt című helyi hírportál úgy értesült, hogy egy, az oroszokkal együttműködő személyt, Tetyjana Tomilinát akarják kinevezni rektornak.
(MTI)
(Fotó: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizotság elnökével a kijevi megbeszélésük után tartott sajtóértekezleten 2022. június 11-én. Ukrajna márciusban benyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióhoz, miután Oroszország február 24-én megtámadta az országot.MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Hónapok óta nem jutnak a helyszínre a szakértők, miközben az ukrán fél vis maiorra hivatkozva tartja fenn az olajleállást.
Amikor április 12-én győzünk, az egy második nándorfehérvári győzelemmel ér majd fel.
A mi történetünk második részében két olyan asszonyt ismerhetünk meg, akik nemcsak túlélték az elképzelhetetlent, de képesek voltak a közösségük számára is termőre fordítani a személyes tragédiáikat.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Ha a Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad, már a május is komoly kihívások elé állíthatja a légitársaságokat.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Ahogy az ötgyerekes énekes, dalszerző Oláh Gergő életútja szintén példát mutathat sokaknak. A TV2 új dokurealityje, A mi történetünk harmadik epizódja róluk is mesél.
„Nem számít, mi az ára, de itt kell tartanunk.”
