Néhány liberális EP-képviselő aláírásgyűjtésbe kezdett az Európai Parlamentben, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a Bizottsággal szemben. Mi várható? Ennek jártunk utána.
Kedden robbant a hír, amely szerint a liberális Újítsuk meg Európát (Renew Europe) frakció néhány képviselője aláírásgyűjtésbe kezdett az Európai Parlamentben, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be az Európai Bizottsággal szemben.
A fenyegetés leginkább a tagállamoknak szól
Az indítvány célja, hogy az EP-képviselők megvonják a bizalmat az Ursula von der Leyen vezette Bizottságtól és egy új testületet kelljen felállítani.
A momentumos képviselőket is sorai között tudó európai parlamenti frakció három tagjának
A kritikus liberálisok szerint a Bizottságnak ezt nem lett volna szabad megtennie, mert a lengyelek nem tettek eleget bizonyos feltételeknek. Ezek a feltételek a lengyel jogállamiságról szóló vitákhoz kötődnek: a liberális képviselők azt fájlalják, hogy a lengyelek belementek egy politikai vitába az EU-s intézményekkel, s nem voltak hajlandóak elfogadni az Európai Bíróság döntését.
Az Újítsuk meg Európát frakció képviselői szerint a lengyelek – dacára a koronavírus járvány utáni gazdasági kihívásoknak és a háborús helyzet miatti nehézségeknek – egészen addig nem kaphatnának pénzt, amíg fel nem adják korábbi álláspontjukat. Tehát a fenyegetés sokkal inkább a lengyeleknek és a tagállamoknak szól, mintsem a Bizottságnak, ugyanis azt mutatja: vannak EP-képviselők, akiknek a Bizottság megdöntése és az egész EU politikai válságba taszítása is elfogadható ár, ha a tagállamok megregulázása a kérdés.
Az EP a saját hatáskörét növelné az EU gyengítése árán is
Bár az erről szóló hírekből erre nem derült fény, az aláírásgyűjtést elindító EP-képviselők minden bizonnyal az EU-s költségvetés nem megfelelő kezelésére hivatkoznak majd a Bizottsággal szemben.
A helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb. Egyrészt jól illik az Európai Parlament saját szerepét és befolyását a többi EU-s intézmény rovására való kiterjesztésének erőfeszítéseinek sorába. Másrészt igen veszélyes precedenst teremthet, ha ugyanis a Parlament rálép arra az útra, hogy a tagállamok álláspontjával szembeni ellenérzéseinek a Bizottságon keresztül akar (jogi úton) érvényt szerezni,
Ezzel ugyanis gyakorlatilag a Parlament a Bizottságot akarja irányítani, de legalábbis abban a fenyegetettségben tartani, hogy ha nem az elvárásai szerint cselekszik, akkor pillanatokon belül megbuktathatják a teljes testületet. Éppen ezért is nevezik atombombának ezt az intézményt, mert a következményei beláthatatlanok: a Parlament ugyanis megbuktathatja a Bizottságot, de új testület vezetőjének és tagjainak kiválasztása viszont már nem parlamenti jogkör.
De hogyan működik a bizalmatlansági indítvány?
Bizalmatlansági indítványra az Európai Parlament szabályzata szerint van lehetőség. Ehhez először is az összes EP-képviselő egytizedének támogató aláírására van szükség. Sajtóértesülések szerint jelenleg itt tart az ügy, vagyis a liberális képviselők elkezdték gyűjteni az aláírásokat az EP soraiban. Ezt egyébként nem lehet titokban vagy rejtett módon csinálni, hanem rá kell írniuk, hogy ez egy bizalmatlansági indítvány.
– ezeket fentebb érintettük. Ha összegyűlik a megfelelő mennyiségű szavazat, akkor a soron következő plenáris ülésen már szavaznak is róla a képviselők. Fontos, hogy a szavazás név szerint történik – ez is mutatja annak politikai jelentőségét. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges, tehát nem olyan egyszerű összehozni.
Bizalmatlansági indítvány eddig még soha nem kapott parlamenti többséget. Az előző, Jean-Claude Juncker vezette Bizottság esetében is volt erre vonatkozó próbálkozás – sikertelenül. Amint felmerül a bizalmatlanság kérdése, szinte mindenki automatikusan a Jacques Santer által vezetett Európai Bizottság idő előtti távozására gondol – egyébként hibásan,
A korrupciós ügyekbe keveredett Bizottság lemondatásához akkor sem volt meg a megfelelő számú (és arányú) szavazat.
Mik az esélyek?
A történelmi tapasztalatok nem abba az irányba mutatnak, hogy a mostani bizalmatlansági indítványtól nagyon tartania kellene Ursula von der Leyennek és csapatának.
Nem valószínű, hogy az EP-képviselők úgy ítélnék meg, hogy – minden hibája és gyengesége ellenére – a Von der Leyen vezette testületet egy sokszorosan nehéz gazdasági és politikai helyzetben kellene leváltani.
Emlékezzünk vissza, mennyire nehéz volt ezt a Bizottságot is összehozni, a vezető személyéről és a biztosokról megállapodni. Ennek a folyamatnak az elölről kezdése egy hosszú hónapokig tartó válságba sodorná az Európai Uniót, s egyáltalán nem biztos, hogy az EP-nek jobban tetsző Bizottság állna fel.
Nyitókép: Kenzo Tribouillard / POOL / AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
December 1-jével lépnek hivatalba.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
