Néhány liberális EP-képviselő aláírásgyűjtésbe kezdett az Európai Parlamentben, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a Bizottsággal szemben. Mi várható? Ennek jártunk utána.
Kedden robbant a hír, amely szerint a liberális Újítsuk meg Európát (Renew Europe) frakció néhány képviselője aláírásgyűjtésbe kezdett az Európai Parlamentben, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be az Európai Bizottsággal szemben.
A fenyegetés leginkább a tagállamoknak szól
Az indítvány célja, hogy az EP-képviselők megvonják a bizalmat az Ursula von der Leyen vezette Bizottságtól és egy új testületet kelljen felállítani.
A momentumos képviselőket is sorai között tudó európai parlamenti frakció három tagjának
A kritikus liberálisok szerint a Bizottságnak ezt nem lett volna szabad megtennie, mert a lengyelek nem tettek eleget bizonyos feltételeknek. Ezek a feltételek a lengyel jogállamiságról szóló vitákhoz kötődnek: a liberális képviselők azt fájlalják, hogy a lengyelek belementek egy politikai vitába az EU-s intézményekkel, s nem voltak hajlandóak elfogadni az Európai Bíróság döntését.
Az Újítsuk meg Európát frakció képviselői szerint a lengyelek – dacára a koronavírus járvány utáni gazdasági kihívásoknak és a háborús helyzet miatti nehézségeknek – egészen addig nem kaphatnának pénzt, amíg fel nem adják korábbi álláspontjukat. Tehát a fenyegetés sokkal inkább a lengyeleknek és a tagállamoknak szól, mintsem a Bizottságnak, ugyanis azt mutatja: vannak EP-képviselők, akiknek a Bizottság megdöntése és az egész EU politikai válságba taszítása is elfogadható ár, ha a tagállamok megregulázása a kérdés.
Az EP a saját hatáskörét növelné az EU gyengítése árán is
Bár az erről szóló hírekből erre nem derült fény, az aláírásgyűjtést elindító EP-képviselők minden bizonnyal az EU-s költségvetés nem megfelelő kezelésére hivatkoznak majd a Bizottsággal szemben.
A helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb. Egyrészt jól illik az Európai Parlament saját szerepét és befolyását a többi EU-s intézmény rovására való kiterjesztésének erőfeszítéseinek sorába. Másrészt igen veszélyes precedenst teremthet, ha ugyanis a Parlament rálép arra az útra, hogy a tagállamok álláspontjával szembeni ellenérzéseinek a Bizottságon keresztül akar (jogi úton) érvényt szerezni,
Ezzel ugyanis gyakorlatilag a Parlament a Bizottságot akarja irányítani, de legalábbis abban a fenyegetettségben tartani, hogy ha nem az elvárásai szerint cselekszik, akkor pillanatokon belül megbuktathatják a teljes testületet. Éppen ezért is nevezik atombombának ezt az intézményt, mert a következményei beláthatatlanok: a Parlament ugyanis megbuktathatja a Bizottságot, de új testület vezetőjének és tagjainak kiválasztása viszont már nem parlamenti jogkör.
De hogyan működik a bizalmatlansági indítvány?
Bizalmatlansági indítványra az Európai Parlament szabályzata szerint van lehetőség. Ehhez először is az összes EP-képviselő egytizedének támogató aláírására van szükség. Sajtóértesülések szerint jelenleg itt tart az ügy, vagyis a liberális képviselők elkezdték gyűjteni az aláírásokat az EP soraiban. Ezt egyébként nem lehet titokban vagy rejtett módon csinálni, hanem rá kell írniuk, hogy ez egy bizalmatlansági indítvány.
– ezeket fentebb érintettük. Ha összegyűlik a megfelelő mennyiségű szavazat, akkor a soron következő plenáris ülésen már szavaznak is róla a képviselők. Fontos, hogy a szavazás név szerint történik – ez is mutatja annak politikai jelentőségét. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges, tehát nem olyan egyszerű összehozni.
Bizalmatlansági indítvány eddig még soha nem kapott parlamenti többséget. Az előző, Jean-Claude Juncker vezette Bizottság esetében is volt erre vonatkozó próbálkozás – sikertelenül. Amint felmerül a bizalmatlanság kérdése, szinte mindenki automatikusan a Jacques Santer által vezetett Európai Bizottság idő előtti távozására gondol – egyébként hibásan,
A korrupciós ügyekbe keveredett Bizottság lemondatásához akkor sem volt meg a megfelelő számú (és arányú) szavazat.
Mik az esélyek?
A történelmi tapasztalatok nem abba az irányba mutatnak, hogy a mostani bizalmatlansági indítványtól nagyon tartania kellene Ursula von der Leyennek és csapatának.
Nem valószínű, hogy az EP-képviselők úgy ítélnék meg, hogy – minden hibája és gyengesége ellenére – a Von der Leyen vezette testületet egy sokszorosan nehéz gazdasági és politikai helyzetben kellene leváltani.
Emlékezzünk vissza, mennyire nehéz volt ezt a Bizottságot is összehozni, a vezető személyéről és a biztosokról megállapodni. Ennek a folyamatnak az elölről kezdése egy hosszú hónapokig tartó válságba sodorná az Európai Uniót, s egyáltalán nem biztos, hogy az EP-nek jobban tetsző Bizottság állna fel.
Nyitókép: Kenzo Tribouillard / POOL / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
Elkészült az európai nagysebességű vasúti projekt tervezete.
Levelet hagyott Magyar Péter EP-s postaládájában egy magyar gazda.
Bart De Wever az Orbán Viktor által is emlegetett fekete humorral és szarkazmussal osztotta ki az őt lejáratni akaró Politicót.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
Hosszú éjszaka után a valóság utolérte Brüsszelt, maradt a kényszermegoldás.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
