Litvinyenko az FSZB egykori alezredeseként szembefordult az orosz kormánnyal, és 2000-ben Londonba emigrált, majd 2006 novemberében polónium-izotóppal meggyilkolták.
Koronavírus-fertőzésben meghalt egy moszkvai kórházban az Alekszandr Litvinyenko dezertőr orosz titkosügynök meggyilkolásával gyanúsított egyik orosz férfi, Dmitrij Kovtun – jelentette szombaton a TASZSZ orosz hírügynökség.
Litvinyenko az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egykori alezredeseként szembefordult az orosz kormánnyal, és 2000-ben Londonba emigrált, majd ott 2006 novemberében polónium-izotóppal meggyilkolták. Az ügyet brit beadvány alapján a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is vizsgálta, és tavaly szeptemberi ítéletében Oroszországot tette felelőssé Litvinyenko haláláért. A bíróság a brit hatóságok állítása alapján fenntartotta azt a feltételezést, hogy
A Kreml szerint az EJEB megalapozatlanul ítélte el Oroszországot, mert szerinte bűnössége megállapításához nem volt kellő mennyiségű információja, technikai lehetősége, és jogköre sem volt rá. Az üggyel kapcsolatos orosz magyarázat szerint Litvinyenko halálában leginkább az angliai emigrációban élő Borisz Berezovszij orosz oligarcha volt érdekelt.
Berezovszkijt 2013-ban holtan találták oroszországi otthonában. Az orosz főügyész közölte a strasbourgi ítélet után: London saját nyomozása során nem fogadta el Moszkvától a felajánlott segítséget. Özvegyének vallomása szerint Litvinyenko az MI6 brit külső felderítésnek és a spanyol hírszerzésnek dolgozott, és nem sokkal halála előtt kapta meg a brit állampolgárságot. Andrej Lugovoj azóta az orosz parlament egyik neves tagja lett. A TASZSZ szombaton idézte reakcióját, miszerint gyászolja „közeli és hű barátját”.
(MTI)
A nyitóképen Alekszandr Litvinyenko sírja látható. Fotó: Niklas HALLE'N / AFP
„Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de úgy gondolják, hogy az oroszok sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt” – véli a volt orosz elnök.
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
„Bárki bármit akar, bárki győz az Egyesült Államokban, vagy bármeddig is maradjon Putyin Oroszország vezetője...”
Gyakorlati hasznuk eddig se volt, a szigorúbb intézkedések pedig humanitárius katasztrófát okoznának, állította a Le Monde.
Feülmúlta a nyugati várakozásokat a keleti ország támogatása.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
