Néhány részeredménytől eltekintve a fegyvertartás továbbra is az USA „szent tehene”

Csütörtökön az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága alkotmányellenesnek nyilvánította azt a New York-i fegyverviselési törvényt, amely előírta: csak az hordhat magánál fegyvert közterületen, aki igazolni tudja, hogy önvédelmi célból ez számára kiemelten szükséges.”

A republikánus többségű testület 6-3 arányban hozta meg ítéletét, amelynek jelentőségét évtizedes összehasonlításban sem lehet túlértékelni. A Clarence Thomas által jegyzett ítéletben a főbírák nyomatékosították, hogy az amerikai alkotmány második kiegészítése garantálja a fegyverek tartásához és viseléséhez való jogot – ehhez pedig hozzátartozik az is, hogy a polgárok otthonaikon kívül, önvédelmi célból is maguknál tarthatják a lőfegyvert.

Az ítéletben rögzítették azt is, hogy a bíróságok csak abban az esetben igazolhatják a fegyvertartás bárminemű korlátozását, ha a vonatkozó jogszabályi megoldás gyökerekkel rendelkezik az Egyesült Államok történelmében.

Elemzők szerint

A korábbinál világosabb jogalapot teremt bárki számára arra vonatkozóan, hogy a szabályozást alkotmányellenességre tekintettel támadja a Legfelsőbb Bíróság előtt. 

Így minden bizonnyal a New York-i szabályozás alkotmányellenessége nyomán dominóelv-szerűen következhet a sorban a kaliforniai, hawaii-i, marylandi, massachusettsi, New Jersey-i és Washington D.C.-i szabályozás alkotmányellenességének kimondása is.

A Financial Times által megkérdezett szakértő szerint mindennek az eredménye az, hogy az államok óvatosabban nyúlhatnak majd a fegyvertartás szabályozásához, attól tartva, hogy a jogszabályt a Legfelsőbb Bíróság előtt támadják majd meg. Ennek megfelelően

Fontos fejlemény ezzel kapcsolatban, hogy június elején pártokon átívelő megegyezés született az USA Szenátusában a fegyverviselés szabályozására vonatkozóan. Ez annak ellenére is évtizedes jelentőségű előrelépést jelent a kérdésben, hogy ténylegesen igen korlátozottan nyúl a fegyverviselés kérdéséhez. A 10 demokrata és 10 republikánus szenátor kompromisszumának lényege, hogy felhatalmazná az államot arra, hogy úgy nevezett „piros zászlós” törvényeket alkossanak a kérdésben. Ezek alapján

Emellett szigorúbban ellenőriznék a 21 év alattiakat is.

A Szenátus a törvényjavaslatot csütörtök este fogadta el, amely azt követően, hogy a Képviselőház elé került, végül Joe Biden asztalán landolt. Biden végül aláírta a törvényt, amely, habár messze van attól, hogy szigorúnak lehetne nevezni, mégis 30 éve nem látott vívmánynak tekinthető. 

És ha már szövetségi szint, Joe Biden elnöki nyilatkozatában „mélységes kiábrándultságának” adott hangot. Szerinte a Legfelsőbb Bíróság döntése a józan ésszel és az Alkotmánnyal egyaránt ellentétes.

A Legfelsőbb Bíróság ítélete az amerikai társadalmat mélyen megosztó kérdésben született, ráadásul igen aggasztó fejlemények közepette. Májusban egy 18 éves fiatal férfi egy texasi lövöldözés közepette vette el két tanár és tizenkilenc diák életét. Egy másik, a New York állambeli Buffalo városában pedig egy szintén 18 éves fiatalembert vádoltak meg azzal, hogy rasszista indíttatású cselekményével tíz fekete bőrű vásárlót végzett ki egy helyi szupermarketben.

A társadalom Demokrata párti fele jogszabály-szigorítást követel, a republikánusok szerint pedig általános társadalmi reformokra van szükség. A demokraták szerint az ima nem elég, személetmód-váltásra van szükség a jogalkotás területén. Ezzel szemben a republikánusok úgy gondolják, hogy a fegyvertartási szabályok szigorítása önmagában nem jelent megoldást. A konzervatívok szerint ugyanis első lépésben azt kellene beismerni, hogy az amerikai kultúra mély válságba jutott, ugyanis

Kép: MANDEL NGAN / AFP

Dobozi Gergely