Véget ért a valaha volt leghosszabb kínai küldetés.
Sikeresen visszatért szombaton a Földre a kínai űrállomásról a három tajkonauta, miután beállította az űrben töltött idő kínai rekordját. Az űrkabin Vang Ja-ping női űrhajóssal és két férfi társával, Csai Cse-kanggal és Je Kuang-fuval szombat reggel landolt az ország északnyugati részén fekvő Góbi-sivatagban. A leszállást élőben közvetítette a kínai állami televízió.
A visszatérés a Föld felett mintegy 400 kilométeres magasságban keringő űrállomásról valamivel több mint kilenc órát vett igénybe. A Sencsou-13 (Varázshajó) legénysége hat hónapig volt az űrben, tovább, mint a korábbi kínai űrhajósok –
A háromfős legénység október 16-án indult mostani küldetésére. A magasban töltött idő alatt a három űrhajós – Kínában tajkonautáknak nevezik őket – két űrsétán vett részt, tudományos kísérletek egész sorát végezte el, és előkészítette a Tienkung (Égi Palota) néven ismert űrállomás további bővítését.
Vang Ja-ping nemcsak az első női űrhajós volt, aki a Mennyei Harmónia (Tienho) nevű központi modul fedélzetén tartózkodott, hanem az első, aki űrsétát is tett. A következő fázisban, a tervek szerint a jövő hónapban teherűrhajó érkezik az űrállomáshoz, amely egyebek között üzemanyagot és más szükséges eszközt szállít majd, előkészítve a Sencsou-14 júniusra várt repülését.
Még az év folyamán további két modult indítanak a világűrbe a leendő űrállomás fő részéhez.
(MTI)
Nyitókép: Twitter
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump lépései mögött világos stratégia rajzolódik ki.
Peking szerint a támadás súlyos jogsértés, és azonnali tűzszünetre van szükség. A kínai elemzők úgy látják, a Közel-Kelet egy kiszámíthatatlan, új korszakba léphet.
Krasznahorkai László szerint már csak az áprilisi választásban lehet reménykedni.
„Nem került új érem a gyűjteményembe, de...” – fogalmazott az olimpiai bajnoki gyorskorcsolyázó. Liu Shaoang igyekezett pozitív maradni.
Ha nem változik semmi, akkor több millió munkahely kerülhet veszélybe.
Magyarország az első európai ország, amelyet meglátogat 2026-ban Kína külügyminisztere.
Szerinte az elnök ezzel védené meg népe „méltóságát és becsületét”.
Alig telt el pár óra azóta, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök váratlanul bocsánatot kért a szomszédos országoktól az eddigi támadásokért, az Iszlám Köztársaság fegyveres erői máris brutális választ adtak a diplomáciai közeledésre.
