A Zöldek javaslatára, az öngyilkosságban való közreműködés reformján dolgozik Németország szövetségi parlamentje, a Bundestag. A munka egy 2020-as szövetségi alkotmánybírósági döntés alapján kezdődött meg. Ekkor ugyanis a Bundesverfassungsgericht kimondta, hogy lehetővé kell tenni az aktív eutanáziát. Az előző összetételű parlament nem kezdett jogalkotásba ennek kapcsán, a frissen megválaszott közlekedésilámpa-koalíció azonban igen.
A Zöldek javaslata ennek kapcsán az, hogy
az illetőnek kettő, három hónapos időközzel elhatárolt tanácsadáson kell részt vennie ahhoz, hogy kérhesse a halált okozó szer felírását.
Fontosnak tartják azt, hogy a pszichés megbetegedésben szenvedők ne az egyetlen megoldásnak tartsák az öngyilkosságot, ezért az intézkedési csomag a pszichiátriai várólisták csökkentését is célozza. A Zöldek célja, hogy még idén kihirdessék az új törvényt. Az öngyilkosságban való közreműködés tervezett korhatára 18 év – rögzítette a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában Kirsten Kappert-Gonther zöldpárti képviselő.
Az eutanáziában közreműködő szervezetek Németországban
a tavalyi év során jóval közel 350 esetben segítették halálba az érintetteket.
segítették halálba az érintetteket.
Ezen szervezetek közül kiemelendő a volt CDU-s hamburgi igazságügyi szenátor, Roger Kusch Sterbehilfe Deutschland nevű szervezete, amely jelentős emelkedést könyvelhetett el ügyfelei számának tekintetében. A 350-ből 129 élet megszakításánál az expolitikus alapítványa segédkezett.
A jelenlegi kormánykoalíciót közlekedésilámpa-koalíciónak is szokás nevezni, az azt alkotó pártok „színei” miatt. A lámpa vörösét az szocialisták (SPD), a sárgáját a szabaddemokraták (FDP) testesítik meg, míg a harmadik szín a Zöldeket jelöli. A kormánykoalíciót létrehozó szerződés részleteiből kiderül, hogy ez a ciklus a progresszív vízió beteljesítéséről is szólhat Németországban, ahol a politikusok olyan sarkalatos kérdésekben akarják „kinyitni a kapukat”, mint az abortusz, az identitáspolitika, a kábítószer-kereskedelem, vagy a családpolitika.
közlekedésilámpa-koalíciónak is szokás nevezni, az azt alkotó pártok „színei” miatt. A lámpa vörösét az szocialisták (SPD), a sárgáját a szabaddemokraták (FDP) testesítik meg, míg a harmadik szín a Zöldeket jelöli. A kormánykoalíciót létrehozó szerződés részleteiből kiderül, hogy ez a ciklus a progresszív vízió beteljesítéséről is szólhat Németországban, ahol a politikusok olyan sarkalatos kérdésekben akarják „kinyitni a kapukat”, mint az abortusz, az identitáspolitika, a kábítószer-kereskedelem, vagy a családpolitika.
Visszatérve tehát a határozatra: ennek lényege, hogy nem csak a végstádiumban lévők számára kell biztosítani az asszisztált öngyilkosság lehetőségét, hanem bárki számára, aki úgy dönt, hogy meg kíván válni az élettől. Ennek természetesen szükséges megteremteni a megfelelő jogi kereteit is. Ehhez fűződően az alkotmánybíróság megsemmisítette a büntető törvénykönyv 217. szakaszát is, amely azt büntette, ha valaki egynél több esetben működött közre más halálában (az elkövető közeli hozzátartozói nem estek a szabályozás hatálya alá, csak az orvosok, és az olyan szervezetek tagjai, akik hivatásukkal összefüggően nyújtottak segítséget az eltávozásban).
A bírói érvelés alapja az volt, hogy
az emberi méltóság sérthetetlenségéhez az is hozzátartozik, hogy mindenki szabadon dönthet a saját haláláról;
a hatályon kívül helyezett rendelkezés az egyén önrendelkezését csorbította azzal, hogy ehhez más segítését kérje, s ha ezt megkapja, éljen is a lehetőséggel. A német alkotmánybíróság szerint továbbá a halál megválasztásának joga nem korlátozódik a beteg emberekre, ez a jog a létezés minden fázisában megillet bennünket.
A bírói érvelés kiterjed arra is, hogy a megsemmisített jogszabályi rendelkezés az életviszonyok szűk körét szabályozta, amikor az orvos szándékosan ír fel a beteg kérése olyan szert, amely a pácienst a halálba segíti, feltéve, hogy a készítményt az illető maga, vagy közeli hozzátartozója segítségével el is fogyasztja.
Az alkotmánybíróság kiemeli azt is, hogy
továbbra is büntetőjogi tilalom alá esnek azok az esetek, amikor az orvos adja be a halált okozó szert,
továbbá továbbra sem büntetendő a passzív eutanázia, amikor az orvos a beteg vagy az erre feljogosított hozzátartozó kifejezett kérésére leállítja az életet meghosszabbító kezelést.
Dobozi Gergely