Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Bár a német alkotmánybíróság még 2020-ban zászlót bontott a liberalizálás mellett, az előző parlament tartózkodott a jogalkotástól az eutanázia kérdésében. Az új koalíció most javaslattal állt elő.
A Zöldek javaslatára, az öngyilkosságban való közreműködés reformján dolgozik Németország szövetségi parlamentje, a Bundestag. A munka egy 2020-as szövetségi alkotmánybírósági döntés alapján kezdődött meg. Ekkor ugyanis a Bundesverfassungsgericht kimondta, hogy lehetővé kell tenni az aktív eutanáziát. Az előző összetételű parlament nem kezdett jogalkotásba ennek kapcsán, a frissen megválaszott közlekedésilámpa-koalíció azonban igen.
A Zöldek javaslata ennek kapcsán az, hogy
Fontosnak tartják azt, hogy a pszichés megbetegedésben szenvedők ne az egyetlen megoldásnak tartsák az öngyilkosságot, ezért az intézkedési csomag a pszichiátriai várólisták csökkentését is célozza. A Zöldek célja, hogy még idén kihirdessék az új törvényt. Az öngyilkosságban való közreműködés tervezett korhatára 18 év – rögzítette a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában Kirsten Kappert-Gonther zöldpárti képviselő.
Az eutanáziában közreműködő szervezetek Németországban
a tavalyi év során jóval közel 350 esetben segítették halálba az érintetteket.
Ezen szervezetek közül kiemelendő a volt CDU-s hamburgi igazságügyi szenátor, Roger Kusch Sterbehilfe Deutschland nevű szervezete, amely jelentős emelkedést könyvelhetett el ügyfelei számának tekintetében. A 350-ből 129 élet megszakításánál az expolitikus alapítványa segédkezett.
A jelenlegi kormánykoalíciót közlekedésilámpa-koalíciónak is szokás nevezni, az azt alkotó pártok „színei” miatt. A lámpa vörösét az szocialisták (SPD), a sárgáját a szabaddemokraták (FDP) testesítik meg, míg a harmadik szín a Zöldeket jelöli. A kormánykoalíciót létrehozó szerződés részleteiből kiderül, hogy ez a ciklus a progresszív vízió beteljesítéséről is szólhat Németországban, ahol a politikusok olyan sarkalatos kérdésekben akarják „kinyitni a kapukat”, mint az abortusz, az identitáspolitika, a kábítószer-kereskedelem, vagy a családpolitika.
Visszatérve tehát a határozatra: ennek lényege, hogy nem csak a végstádiumban lévők számára kell biztosítani az asszisztált öngyilkosság lehetőségét, hanem bárki számára, aki úgy dönt, hogy meg kíván válni az élettől. Ennek természetesen szükséges megteremteni a megfelelő jogi kereteit is. Ehhez fűződően az alkotmánybíróság megsemmisítette a büntető törvénykönyv 217. szakaszát is, amely azt büntette, ha valaki egynél több esetben működött közre más halálában (az elkövető közeli hozzátartozói nem estek a szabályozás hatálya alá, csak az orvosok, és az olyan szervezetek tagjai, akik hivatásukkal összefüggően nyújtottak segítséget az eltávozásban).
A bírói érvelés alapja az volt, hogy
a hatályon kívül helyezett rendelkezés az egyén önrendelkezését csorbította azzal, hogy ehhez más segítését kérje, s ha ezt megkapja, éljen is a lehetőséggel. A német alkotmánybíróság szerint továbbá a halál megválasztásának joga nem korlátozódik a beteg emberekre, ez a jog a létezés minden fázisában megillet bennünket.
A bírói érvelés kiterjed arra is, hogy a megsemmisített jogszabályi rendelkezés az életviszonyok szűk körét szabályozta, amikor az orvos szándékosan ír fel a beteg kérése olyan szert, amely a pácienst a halálba segíti, feltéve, hogy a készítményt az illető maga, vagy közeli hozzátartozója segítségével el is fogyasztja.
Az alkotmánybíróság kiemeli azt is, hogy
továbbá továbbra sem büntetendő a passzív eutanázia, amikor az orvos a beteg vagy az erre feljogosított hozzátartozó kifejezett kérésére leállítja az életet meghosszabbító kezelést.
Dobozi Gergely