az emberi méltóság sérthetetlenségéhez az is hozzátartozik, hogy mindenki szabadon dönthet a saját haláláról;
a hatályon kívül helyezett rendelkezés az egyén önrendelkezését csorbította azzal, hogy ehhez más segítését kérje, s ha ezt megkapja, éljen is a lehetőséggel. A német alkotmánybíróság szerint továbbá a halál megválasztásának joga nem korlátozódik a beteg emberekre, ez a jog a létezés minden fázisában megillet bennünket.
A bírói érvelés kiterjed arra is, hogy a megsemmisített jogszabályi rendelkezés az életviszonyok szűk körét szabályozta, amikor az orvos szándékosan ír fel a beteg kérése olyan szert, amely a pácienst a halálba segíti, feltéve, hogy a készítményt az illető maga, vagy közeli hozzátartozója segítségével el is fogyasztja.
Az alkotmánybíróság kiemeli azt is, hogy
továbbra is büntetőjogi tilalom alá esnek azok az esetek, amikor az orvos adja be a halált okozó szert,