A holland központi bank „mélyen sajnálja”, hogy szerepet játszott a rabszolga-kereskedelemben

holland központi bank (DNB) szerdán közölte, „mélységesen sajnálja”, hogy számos korábbi igazgatója fontos szerepet játszott a 19. századi rabszolga-kereskedelemben. Mindez a bank korábbi éveire vonatkozó független vizsgálatból derült ki.

Az esetről az Euractiv brüsszeli hírportál írta meg, hogy a hollandok a XVII. századtól kezdve részt vettek a globális rabszolga-kereskedelemben, mindaddig, amíg a transzatlanti rabszolga-kereskedelmet Hollandia 1814-ben – a DNB alapításának évében – el nem törölte. A bank múltjával foglalkozó vizsgálat kimutatta, hogy a bank induló tőkéjét biztosító amszterdami pénzügyi elit legtöbb tagja közvetlen kapcsolatban állt a rabszolga-kereskedelemmel.   

„A DNB aktív szerepet játszott a rabszolgaság fennmaradásában. A DNB igazgatói akkoriban személyesen és politikailag is másoknál sokkal erőteljesebben érintettek voltak a gyarmatok rabszolgaságában” – jelentette ki Klaas Knot jegybankelnök a vizsgálat nyomán készült jelentés bemutatásakor. Hozzátette: „az igazgatók inkább a személyes érdekeiket tartották szem előtt, mintsem a rabszolgákét. Ezek a tények és a mögöttük meghúzódó, súlyosan fajgyűlölő eszmék mélyen megrendítenek bennünket”.    

A DNB igazgatói tevékenyen felléptek a rabszolgatartás eltörlése ellen

Az akkori esztendők 17 magánbefektetője közül tizenegynek voltak ültetvényei a karib-tengeri és dél-amerikai tengerentúli gyarmatokon, ahol rabszolgákat dolgoztattak. Vagy pénzelték ezeket az ültetvényeket, vagy kereskedtek az ott termelt portékákkal, például cukorral, kávéval, gyapottal és dohánnyal. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a DNB igazgatói tevékenyen felléptek a rabszolgatartás eltörlése ellen, annak ellenére, hogy Hollandiában egyre erősödtek a rabszolgaság-ellenes állásfoglalások.

A DNB hat igazgatója közül hárman maguk is kaptak kártérítést, amikor Hollandia 1863-ban végül eltörölte a rabszolgatartást.   

„Nem tudtam, hogy elődjeim a DNB-nél betöltött szerepüket ilyen tevékenyen arra használták fel, hogy ellenálljanak a rabszolgatartás eltörlésének, és nagyon hangosan követeljék, hogy kárpótolják őket. Erre korántsem lehetünk büszkék” – hangsúlyozta Knot. A jegybank most azon munkálkodik, hogy megállapítsa: indokolt lenne-e a bocsánatkérés vagy valamilyen kártérítés. 

Viola Muller, a bonni Függőségi és Rabszolgasági Tanulmányok Központjának kutatója a Reuters brit hírügynökségnek kijelentette: „ez a jelentés a rabszolgaság elterjedtségét mutatja. Ez (a jelentés) csak egyike annak a sok esetnek, amely később még nyilvánosságra kerül, hogy így átfogó kép alakuljon ki a rabszolgaság központi szerepéről a holland történelemben”.  

(MTI) 

Nyitókép: Mandiner archív