Politikailag megbízható, de a jog szerint alkalmatlan jelöltek indultak a Szövetségi Pénzügyi Bíróság legfőbb pozícióiért. Így választották meg az elnököt, az alelnöki jelölés végül elbukott.
A szakmailag alkalmatlan, de politikailag „helyesen” gondolkodó bírót jelölt a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium jogellenesen a Szövetségi Pénzügyi Bíróság alelnöki pozíciójára – döntött február 7-én a Bajor Közigazgatási Bíróság. Az alelnöki pozíció abból a szempontból mindenképpen jelentős, hogy az alelnök, szemben az elnökkel, érdemben vesz részt az igazságszolgáltatásban.
Anke Morscht még 2020-ban, a Merkel-éra végén jelölte Christine Lambrecht, akkori szociáldemokrata (SPD) igazságügyi és fogyasztóvédelmi miniszter. A bajor bíróság szerint a minisztériumnak semmi alapja nem volt arra, hogy azt feltételezze, hogy Morsch alkalmassága akár csak egyenértékű a többi három jelölttel – nemhogy felülkerekedjen rajtuk.
három, nála egyébként objektíve is alkalmasabb kollégájával szemben. Morsch esetében ráadásul nem merült fel olyan körülmény, amelyre hivatkozva a főszabálytól – egyébként jogszerűen – el lehetett volna térni. A jelenleg honvédelmi miniszterként dolgozó Lambrechttel kapcsolatban egyébként is felmerült a gyanú, hogy számára megbízható, de szakmailag alkalmatlan embereket jelöl fontos státuszokba.
Anke Morsch korábban az Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként vállalt pozíciót Saar-vidék tartomány vezetésében, jelenleg pedig a tartomány Pénzügyi Bíróságának elnöki pozícióját tölti be. Nem rendelkezik azonban tapasztalattal szövetségi bíróság bíróságon, éppen ezért alelnökké sem jelölhették volna.
Hasonló a probléma merült fel Hans-Josef Theslinggel kapcsolatban is: hiába nem dolgozott még szövetségi szintű bíróságon, a CDU-s politikus ellenben azóta is a Szövetségi Pénzügyi Bíróság elnöke. Thesling korábban az Észak-Rajna-Vesztfáliai Pénzügyminisztérium vezető tisztségviselőjeként, azelőtt pedig a Düsseldorfi Pénzügyi Bíróság elnökeként dolgozott.
Morsch tehát egyelőre nem válhat alelnökké a Szövetségi Pénzügyi Bíróságon, de azt sem lehet tudni, hogy helyette indul-e újra más, illetve, hogy mikor válik ismét betöltötté a pozíció. Azzal azonban, ha az igazságszolgáltatásnak egy ilyen kulcsfontosságú pozíciója marad túl hosszú ideig betöltetlen, azzal a bíróságokkal szembeni közbizalom csorbul – ez pedig a jogállamiság szellemiségével is szembe megy – nyilatkozták nevük elhallgatását kérő szövetségi bírók a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Ehhez képest a Szövetségi Pénzügyi Bíróság alelnöki pozíciója 2020. szeptembere óta betöltetlen. Ráadásul nagyjából másfél év telt el így, amíg Hans-Josef Theslinget elnökké nevezték ki.
Kép: DANIEL REINHARDT / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Orbán Viktor nem hátrált meg, vétózott Brüsszelben, érzi, hogy mögötte van az utca. A Tisza jelöltjei folyamatosan hibáznak, Magyar Péter okkal ideges. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Egyre inkább a jobboldal és az establishment harcává válik a német politika.
A brüsszeli elit és az európai vezetők magyar kormányfő fejét követelik, amiért számára nem Ukrajna, hanem Magyarország az első. Zelenszkij Magyarország elleni olajblokádjáról természetesen egyikőjük sem beszél.
A történelmi mintázatok egyszerűek, sajnos a Tisza Párt szavazói is.
Ezek után pisloghat Merz.
A különbség mögött rendszerszintű okok rajzolódnak ki.
A lengyel miniszterelnök megvalósította, amiről azt hinnénk, hogy Európában lehetetlen: hatalomra kerülése után célba vette a független bíróságokat, beszántotta a közmédiát, és elkezdte levadászni politikai ellenfeleit.
A színés-harmcművész és a politikai „utcai harcos” nemcsak jó viszonyt ápoltak, de Orbán Viktor előszeretettel színezte beszédeit Chuck Norris-viccekkel.
A világhírű filmsztár és harcművész 86 évet élt.
