A demokraták Trump felelősségre vonásában érdekeltek. Interjú.
„– Egy év telt el a Capitolium ostroma óta. Az amerikaiak hogyan ítélik meg ma az eseményeket?
– Teljesen nyilvánvaló, hogy egy demokratikus államban megengedhetetlen az, ami 2021. január 6-án történt, mégis eltérő narratívák jöttek létre. A demokraták egy emberként szégyennek, és Donald Trump személyes felelősségének tartják a zavargásokat. Trump ugyanis erre a napra Washingtonba hívta támogatóit egy »vad gyűlésre«. Igaz azonban az is, hogy eddig nem sikerült arra vonatkozóan bizonyítékokkal előállni, hogy arra kérte volna támogatóit, hogy ostromolják meg a Capitoliumot. A republikánus szavazók ezt azért másképpen látják. Hozzávetőlegesen 40-45 millió Trump-hívő úgy gondolja, hogy legitim volt a januári tiltakozás, mert választási csalással szerezte meg a többséget Joe Biden. A választási visszaéléseket azonban eddig a Republikánus Párt nem tudta igazolni, ezért egyre többen gondolják úgy, hogy bele kell törődni a vereségbe.
– Hol tart az ügy kivizsgálása?
–Az elmúlt egy év a kormánytisztviselők és a rendvédelmi szervek felelőseinek a megnevezésével telt. Jelenleg egy képviselőházi vizsgálóbizottság tanulmányozza a történteket. Ennek hét demokrata, és két republikánus képviselője van, utóbbi kettő Donald Trump párton belüli politikai riválisa.
A metódus szerint beidézik a különböző kormánytisztviselőket, hogy kiderítsék, hogy mennyire volt érintve az akkori, Trump-kormányzat a zavargásokban és a halálos áldozatokat is követelő összecsapásban. A beidézettek között van Mark Meadows, Trump kabinetfőnöke és elképzelhető, hogy Mike Pence-t, az egykori alelnököt is a tanúvallomás megtételére kötelezik.
Ugyanakkor nem csak kormánytisztviselőket idéztek be, hanem többek között – a Trumphoz közel álló – Fox News egyik műsorvezetőjét, Sean Hannity-t is önkéntes tanúvallomásra szereznék rábírni. A vizsgálóbizottság válaszokat szeretne találni arra, hogy a kormánytisztviselők tudtak-e arról, hogy erőszakos cselekménybe torkollhat a Washingtonba megtartott republikánus nagygyűlés. Illetve, válaszokat keresnek arra is, hogy milyen intézkedéseket tettek – illetve nem tettek meg – annak érdekében, hogy a kialakult krízist megoldják.
– A vizsgálóbizottság döntésének milyen következményei lehetnek?
– Számos, de az egyik legfontosabb politikai következménye az, hogy ősszel kongresszusi választásokat tartanak. A Demokrata Párt abban érdekelt, hogy Trumpékról a lehető legnegatívabb jelentés kerüljön kiadásra, mely javítja az esélyeiket novemberben. A demokratákra ugyanis ráfér az erősödés, mivel Joe Biden első éve alatt nagyot zuhant a népszerűségük. Az elnök támogatottsága csupán 43 százalék, ami igen alacsonynak mondható. A demokratáknak jelentősen javítani kellene a teljesítményükön, ugyanis, ha a republikánusok többséget szereznek, akkor Biden – a megalakuló új kongresszus után – egy béna kacsa lehet, mert nem fogja tudni végig vinni az akaratát a törvényhozásban.”
Fotó: TAYFUN COSKUN / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP
A korábbi államfőnek a napokban jelent meg A haza minden előtt című könyve, amely tíz elnöki évét tárja elénk. Emellett a két ciklus emlékezetes pillanatairól és a kegyelmi ügyről is kérdeztük. Interjúnk.
Kiderült: a béketerv 28 pontról 20 pontra rövidült.
„Arra kérjük, hogy a béketárgyalások során vegyék figyelembe...”
„A szankciók nem lesznek mindig velünk, így készen kell állnunk, hogy jó startpozíciót fogjunk az új időszakban.”
António Costa keményen odaszólt az Egyesült Államoknak.
Súlyos kritika érte az EU vezetőit.
A francia elnök feleségének a kitörése a radikálisoknak szólt.
Varga Ádám, a Patrióta kárpátaljai származású újságírója a tiszások szerint katonaszökevény.
