A bírói pulpitust sem kíméli a kultúrharc az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága jelenleg olyan összetételben hoz döntéseket, amely a konzervatív jogi álláspontoknak kedvez. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező években a konzervatívok „szerezhetnek pozíciókat” a kultúrharc olyan területein, mint az abortusz, vagy a fegyverviselés – prognosztizál a Reuters.

Ennek legújabb jelének tekinthető, hogy a Legfelsőbb Bíróság hétfőn iktatásba vette a faji megközelítésű egyetemi felvételik kérdését. A tárgykörben már létezik precedens: 2003-ban a Grutter kontra Bollinger-ügyben a legfőbb bírói fórum még úgy ítélkezett, hogy a felsőoktatási intézmények (az ügyben egészen konkrétan a Michigani Egyetem) 

Ez változhat meg jövőre, amikorra a döntés várható.

Hasonlóképpen várható ítélet az abortusztilalom kérdésében is, amellyel a Legfelsőbb Bíróság például a jelenleg irányadó Roe kontra Wade című precedenst írhatja felül. Itt az egyik bíró, Clarence Thomas azzal érvel, hogy a “a Roe-ügyet helytelenül bírálták el, ennek megfelelően a precedens felül lehet és kell vizsgálni.” A jelenlegi bírói gyakorlat tiltja az államok számára, hogy a terhesség 24. hetét megelőzően megtiltsák az abortuszt (az ítélkezési gyakorlat azért ezt a határt húzta meg, mert a 24. hetet követően a magzat már a méhen kívül is életképes). Ez a gyakorlat vehet új irányokat idén júliustól.

Szintén az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának asztalán hever a nyilvános fegyverviselés kérdése is. Még novemberben merült fel ugyanis a fórum előtt, hogy

Ha a jelenlegi gyakorlattal ellentétes álláspont átmegy a bíróságon, az azt jelenti, hogy azok a személyek, akiknek nincs bűnelkövetési céljuk, hordhatnak maguknál fegyvert a nyílt utcán úgy is, hogy felfedik ezt mások előtt.

Érdekesség ezzel a témakörrel kapcsolatban, hogy az amerikai alkotmány második kiegészítésében foglalt fegyvertartás kérdésével meglepően kevés precedens foglalkozik. 2008-ban a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte, hogy önvédelmi célból bárki hordhat magánál fegyvert.

A Legfelsőbb Bíróság politikai összetétele még 2020-ban változott meg drasztikusan a konzervatívok javára. Azóta, hogy Amy Coney Barrettet kinevezték a testületbe, a konzervatív kötődésű bírák aránya 6-3 a liberális szemléletmódú bírókhoz képest.

„Minden jel arra utal, hogy ez a 6 bírából álló minősített többséggel rendelkező közösség több fronton is arra készül, hogy az ítélkezési gyakorlatot agresszívan mozdítsák el a konzervatív irányba (…)” – állítja Elizabeth Widra, a washingtoni székhelyű, liberális jogvédő szervezetnek, a Constitutional Accountability Centernek az elnöke. Widra szerint a folyamat közben a bírák az olyan alapelvekkel sem törődnek, mint a precedensek tiszteletben tartása, vagy a bírói önmegtartóztatás.

Widrával az Ohiói Egyetem professzora, Jonathan Adler is egyetért annyiban, hogy valóban úgy tűnik, mintha ez az összetételű bíróság bátrabban nyúlna a jelenlegi precedensekhez, s ha erre alkalma adódik, kész megosztó kérdésekben is állást foglalni.

Korábban, amikor a konzervatívok 5-4 arányban álltak a testületben, a Legfelsőbb Bíróság kerülte a megosztó ítéleteket a kultúrharc által érintett területeken – ide kell érteni a már említett abortusz kérdését, és például a melegjogokat is. 

Ugyanakkor Amy Coney Barrett beiktatása óta napvilágot láttak olyan elemzések is, amelyek szerint az 5-4, illetve 6-3 minősítések leegyszerűsítő szemléletmódra vallanak. Ilyen a POLITICÓ-é is. Eszerint az új felállásban a bírák hoztak már meglepő összeállításban is ítéletet 5 a 4-hez többséggel. Ez azt jelenti, hogy

Ez pedig azt jelenti, hogy nem állja meg a helyét az, hogy 6-3 arányban a Legfelsőbb Bíróság elsöprő, homogén konzervatív többségben ítélkeznek. Ehelyett sokkal inkább érvényes lehet az a megfigyelés, hogy a legfőbb bírói fórum klikkjei inkább 3-3-3 összeállításban azonosíthatók. 

Ugyanez az álláspont tükröződik a The Economist tavaly júniusi cikkéből is. Vagyis helytálló lehet az a megfigyelés, hogy az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán inkább bírói klikkekről beszélhetünk. Az elmúlt időszakban előálltak ugyanis egészen különleges helyzetek is. Így született meg egyhangú ítélet a kultúrharcos narratíva szempontjából felettébb érzékeny Fulton kontra Philadelphia-ügyben. Ekkor 

A konzervatív oldalon három bíró sürgeti igazán a konzervatív forradalmat: Samuel Alito, Neil Gorsuch és Clarence Thomas. John Roberts elnök, Amy Coney Barrett bírónő és Brett Kavanaugh pedig a mérsékeltek táborába tartozik.

Kép: Allison Bailey / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Dobozi Gergely