Új precedens írhatja akár teljesen felül a jelenlegi bírói gyakorlatot az abortusztilalom kérdésében az Egyesült Államokban. Ítélet jövő júniusban várható.
December elején tartotta 70 perces meghallgatását az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Thomas E. Dobbs és mások kontra Jackson Women’s Health Organization című ügyben. Az ügy egy Mississippi állambeli törvénnyel kapcsolatos, amely szinte teljes mértékben megtiltotta a magzatelhajtást a várandósság 15. hetét követően. Az ügy jelentősége abban áll, hogyha a konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság a törvényt alkotmányosnak tartja, azzal az abortuszliberalizáció talaján álló, a témában jelenleg irányadó precedenseket (Planned Parenthood kontra Casey, Roe kontra Wade) írhatja át.
Az abortusztilalom pártján álló Clarence Thomas főbíró véleménye szerint “a Roe-ügyet helytelenül bírálták el, ennek megfelelően a precedens felül lehet és kell vizsgálni.”
A Dobbs ügy alapjául számító mississippi jogszabályt 2018-ban hozták meg (Gestational Age Act; ~ Terhesség tartamáról szóló törvény), érdekessége azonban, hogy soha nem lépett hatályba. Mind a szövetségi kerületi bíróság, mind pedig az ötödik kerületi szövetségi fellebbviteli bíróság blokkolta azt. Ekkor azzal érveltek, hogy a Roe és a Casey ügyekben hozott ítéletek tiltják az államok számára, hogy a terhesség 24. hetét megelőzően megtiltsák az abortuszt (az ítélkezési gyakorlat azért ezt a határt húzta meg, mert a 24. hetet követően a magzat már a méhen kívül is életképes).
Ezen a gyakorlaton változtathat a Dobbs-ítélet idén júliusban; egyes elemzők szerint három lehetséges forgatókönyv merül fel ezzel kapcsolatban. Egyike ezeknek (s egyébként a legdrasztikusabb megoldás ez lenne), hogy az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága
1973-ban a Roe kontra Wade-ügyben született először olyan ítélet, amely alkotmányos szintre emelte az abortuszhoz való jog védelmét. Két évtizeddel később született a Casey-precedens, amelyben az USA Legfelsőbb Bírósága egyfajta életképességi tesztet vezetett amelynek értelmében az állami korlátozás nem jelenthet “aránytalan terhet” (undue burden) a nő döntéshozatali szabadsága körében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a terhesség 24. Hetéig az állam jogalkotás útján nem állíthat korlátokat az abortusz útjába. A Casey-ügy ennek megfelelően akadálya lehet a mississippi törvénynek, amely a terhesség 15. Heténél húzza meg a határt. Ha ez megváltozik, és a Dobbs-precedens válik irányadóvá, minden egyes állam maga dönthetné el, hogy milyen körülmények között engedélyezi az abortuszt.
Dönthet úgy is a Legfelsőbb Bíróság, hogy
Az életképességi teszt ugyanis valóban szubjektív értékelésre ad lehetőséget, a magzat életképessége ugyanis terhességenként eltérően alakul, a képletet ráadásul az orvostudomány aktuális állása is bonyolítja. Az életképességi teszt nélkül annak eldöntése, hogy egy tagállami jogszabály alkotmányos-e vagy sem, azon múlik, hogy a törvény jelentős mértékben csorbítja-e a nő jogát arra vonatkozóan, hogy megszakítsa a terhességét. E körben jelentőséggel bírhat az is, hogy a vitatott jogszabály biztosít-e észszerű keretek között a nőnek lehetőséget arra, hogy várandósságának megszakításáról döntsön. A nemzetközi konszenzus egyébként ezzel kapcsolatban az, hogy a terhesség 12. Hetéig a terhesség megkötések nélkül megszakítható.
Végül előállhat akár olyan helyzet is, hogy
Egyes vélemények szerint négy olyan főbíró ítélkezik a testületben, akik teljes mértékben szakítanának a Casey-percedenssel (Clarence Thomas, Samuel Alito, Neil Gorsuch és Brett Kavanaugh). Ketten megtartanák a jelenlegi precedenseket, de eltörölnék az életképességi tesztet (leginkább Roberts és Barrett bírákra számítanak e körben). Ha így történne, öt szavazat szólna a Roe- és a Casey-precedensek megtartása mellett (Roberts, Barrett, Breyer, Sotomayor és Kagan), 6 bíró pedig a mississippi-törvény mellett döntene (Roberts, Barrett, Thomas, Alito, Gorsuch és Kavanaugh). Látható, hogy két olyan bíró is ítélkezik a Legfelsőbb Bíróságon, akik mindemellett egyik vagy másik irányba is fordulhatnak. Ha nem alakul ki világos többségi vélemény (majority opinion) a testületben, úgy nevezett relatív többségi vélemény “plurality opinion” alakulhat ki. Ezzel olyan helyzet állhat elő, amelyben nem születik többségi indokolás, vagyis a döntés csak korlátozottan precedensértékű. Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt az abortusz kérdését előbb-utóbb újfent tárgyalni kellene.
Kép: Abortuszpárti tüntetés az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának épülete előtt 2021. december 1-jén. Allison Bailey / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dobozi Gergely
Nemrég még a „politikai pokolban” pörkölte volna a „semlegeseket” a lengyel miniszterelnök, most viszont kellemetlenül közel került Donald Trump beiktatása és így az amerikai segítség elapadása.
Azt hiszem most van az a pillanat, amikor meg lehetne kímélni David Pressmant a Budapestre történő fáradságos visszautazástól.
Nem jártak jól az amerikai ügyészek, akiket a magyar származású baloldali milliárdos pénzelt.
Sőt, még Oroszországgal is kereskednének, Ukrajna pedig nem lenne tagja sem az EU-nak, sem a NATO-nak.
Gyorsan beleálltak a megválasztott amerikai elnökbe.
A Soros-ügyészekbe állt bele a milliárdos.
A politikusoktól pedig csak annyit kérnék, hogy a csatározásaikból hagyják ki Jézus Krisztus személyét és az evangéliumot, és legfőképpen olvassanak több Bibliát.
A sofőrt a rendőrök állították meg, a férfi a helyszínen életét vesztette.
