A lap vendégszerzői szerint amennyiben Európa szuverenista, jobboldali vezetői sikerrel járnak, véget érhet a liberális demokrácia eddig ismert korszaka.
A The New York Times vendégszerzője cikkében kifejti, hogy Kaczynski és Orbán az európai kemény jobboldal inspiráló alakjaivá váltak, eközben pedig a szuverenitás, mint a politikai cselevés szervezőelve, újra előtérbe került.
A cikk főként a lengyel folyamatokra fókuszál, de kiemeli, hogy a Brexit és Donald Trump elnöksége is a szerinte megkopott nemzeti dicsőség helyreállítására történő kísérletnek számítottak. Hangsúlyozza továbbá, hogy a magyar és a lengyel vezetők példát mutatnak Éric Zemmournak és Marine Le Pennek Franciaországban, illetve Matteo Salvininek és Giorgia Meloninak Olaszországban
A szerzők – Karolina Wigura és Jaroslaw Kuisz – kiemelik, hogy az említett politikusok – a rengeteg különbség ellenére – rendelkeznek egyértelmű közös nevezővel:
Az írás végül kijelenti, hogy amennyiben az említett jobboldali vezetők sikerrel járnak, véget vethetnek a liberális demokrácia általuk is ismert nyugati modelljének.
Kép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Megtudtuk Szánthó Miklóstól, hogy Donald Trump kiket tart a valódi szövetségeseinek európai politikai szereplők közül. Továbbá annak részleteibe is beavatott minket az Alapjogokért Központ főigazgatója, hogy mi az amerikai elnök békestratégiája.
A kommunikációs igazgató szerint Magyar Péter hazudik és marhaságokat beszél.
A Tisza Párt elnöke – ahogy szokott – a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban is ígérget és fenyegetőzik.
Kovács Zoltán szerint a távozó demokrata adminisztráció kicsinyes bosszúja volt Rogán Antal kitiltása, de már megtették a szükséges lépéseket a helyzet megoldása érdekében.
A bukfenckirály ismét produkálta magát.
Bosszant az a trend, hogy mostanában divatja lett a nemzetünk kigúnyolása, csúfolása, leszólása.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
