Aggódik az uniós vezető: „Trump majd Orbánt hívja fel elsőként, ha akar valamit Európától”
Jobban örülnének Kamala Harris győzelmének az Európai Bizottságban.
A dohányipar lobbistái a közelgő szigorítások miatt nagyobb sebességre kapcsoltak, de befolyásuk ellen nem tesz eleget a Bizottság.
Az európai ombudsman tegnap jelentette be, hogy a dohányfogyasztásra vonatkozó uniós szabályok közelgő felülvizsgálata előtt új vizsgálatot kezdeményez
Emily O'Reilly arra kérte a Bizottság, hogy minden olyan dokumentumot, amely 2020-ban és 2021-ben a dohányipar szereplőivel történő egyeztetéseken született, nyújtsanak át az ombudsmani hivatalnak. Ezek közé tartoznak azok a hozzáférési kérelmek is, amiket uniós polgárok a dohányipart érintő dokumentumokkal kapcsolatban nyújtottak be.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az uniós intézmények és a nagyvállalati érdekek összefonódása, illetve a politika és az üzleti kapcsolatok átláthatatlansága az európai ombudsmannak is szemet szúrt. Idén júliusban az ombudsmani hivatal az Európai Bizottsághoz fordult miután kiderült, a Bizottság engedélyezte, hogy egy volt biztos egy olyan kommunikációs tanácsadócégnél vállaljon munkát, melynek legnagyobb európai ügyfele egy vezető dohányipari vállalat.
Egy korábbi ombudsmani vizsgálat, amely 2016 decemberében zárult le, arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság nem tesz eleget az átláthatósággal kapcsolatos kötelezettségének. A Bizottság válaszlépésként az Egészségügyi és Elelmiszer-biztonsági Főigazgatóság, valamint az Adó- és Vámügyi Főigazgatóság dohányipari érdekképviseletekkel folytatatott kommunikációs anyagait transzparenssé tette.
A mostani vizsgálatra azért van szükség, mert a Bizottság egyedül a főigazgatóságok vezetőinek egyeztetéseiről szolgáltat információt, vagyis
Mivel a Bizottság a rákellenes európai terv (Europe’s Beating Cancer Plan) részeként hamarosan további visszaszorító intézkedéseket fog javasolni, így Brüsszelben a lobbisták nagyobb sebességre kapcsoltak. Az európai ombudsman attól tart, hogy a dohányipari vállalatokkal folytatott zártkörű egyeztetések miatt az állampolgárok nem tudják kellőképen ellenőrzi az új intézkedések kidolgozásának folyamatát.
Pedig a Bizottság az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (FCTC) értelmében arra vállalkozott, hogy az egészséges életmód védelme érdekében visszaszorítja a dohánylobbisták tevékenységét.
Korábban a Barroso-bizottság átláthatatlan működését is kritizálta már az ombudsman. John Dalli akkori uniós egészségügyi biztos kénytelen volt lemondani, miután az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatot indított ellene egy dohánycég vesztegetési ügyében. Hasonló értékítélet született a Juncker-bizottsággal kapcsolatban is. Az ombudsmani hivatal álláspontja szerint a Jean-Claude Juncker által vezetett Bizottság nem volt hajlandó transzparenssé tenni a dohányipari kérdéseket,
Brüsszel így elszalasztotta a lehetőséget, hogy globális szinten is példát mutasson a dohánylobbi visszaszorítása terén.
A Bizottságnak két hónapja van reagálni az ombudsman által említett hiányosságokra. Gyökeres változást ugyanakkor valószínűleg nem hoznak a napvilágot látott aggályok, mivel olyan szerteágazó, olajozottan működő lobbirendszer épült ki az elmúlt évtizedekben Brüsszelben, amely átfogó szabályozásért és nagyobb átláthatóságért kiált. A gyakorlat és a tapasztalat eddig viszont egyértelműen az mutatják, hogy a lobbisták szerepét az Európai Bizottságban teljesen másként látják.
Fotó: Antoine Wdo / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP