Legkevesebb nyolc afgán emberi jogi aktivistát és két újságírót is meggyilkoltak a tálibok.
A korábbi biztonsági erők tagjai, illetve volt kormányzati tisztségviselők közül több mint százat gyilkoltak meg Afganisztánban az iszlamista tálib lázadók augusztusi erőszakos hatalomátvétele óta, ezek közül legkevesebb 72 önkényes gyilkosság mindenképpen a tálibok számlájára írható – közölte kedden az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága az Emberi Jogi Tanácsban. A genfi székhelyű ENSZ-szervezet meghallgatta Afganisztán azon nagykövetének a jelentését is, akit a tálibok már nem ismernek el, de a világszervezet még igen.
Nada el-Nasíf, az emberi jogi főbiztos helyettese azt mondta: a katonákon, rendőrökön és civil tisztségviselőkön túl a tálibok Nangarhar tartományban kivégeztek – felakasztottak vagy lefejeztek – legkevesebb 50 olyan embert, akit az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet helyi ágához (IÁ – Horászán Tartomány) tartozónak tartottak. A kivégzett emberek holttestét gyakran közszemlére tették – jegyezte meg. Az IÁ-t a tálibok ideológiai ellenségüknek tekintik.
De legkevesebb nyolc afgán emberi jogi aktivistát és két újságírót is meggyilkoltak a hatalom mostani birtokosai, saját embereik közül pedig dokumentáltan 59-et bebörtönöztek, bírósági ítélet nélkül – állította el-Nasíf. Afganisztánban különösen veszélyben vannak a bírók, az ügyészek és a védőügyvédek, közülük is leginkább a nők. Súlyos humanitárius válság van az országban, ami még a legalapvetőbb emberi jogokat is veszélyezteti – mondta a főbiztoshelyettes. Felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzetet súlyosbítják a tálibok elleni nemzetközi szankciók és az afgán állam külföldön lévő vagyonának befagyasztása. Ennélfogva a nemzetközi közösség politikai döntései élet és halál kérdését jelentik az országban, erőteljesen meghatározzák a jövőjét – mondta.
Az Emberi Jogi Tanácsban felszólalt Nászir Ahmad Andisa, Afganisztán ENSZ-nagykövete is, akit a tálibok már nem ismernek el annak, de a világszervezet igen. Megerősítette azokat a már ismert állításokat, hogy a tálibok számos emberijogsértést követnek el, amelyek között a legsúlyosabbak az ítélet nélküli kivégzések, célzott gyilkosságok és emberek eltüntetése. A tálibok ezeket jórészt dokumentálás nélkül és büntetlenül követik el – mondta.
Már néhány nappal korábban is megjelent egy olyan emberi jogi jelentés több szervezet közös munkájaként, amely szerint a tálibok kivégezték vagy eltüntették az afgán hadsereg, rendőrség, hírszerzés 47 volt tagját. Akkor közös nyilatkozatban elítélte ezt az Egyesült Államok, az Európai Unió, Nagy-Britannia, Ausztrália, Japán és több más nyugati ország, valamint követelte a táliboktól ezeknek az állítólagos eseteknek a kivizsgálását.
A tálibok viszont visszautasítják, igazságtalannak tartják ezeket a vádakat. Belügyminisztériumuk szóvivője kijelentette: „Igen, halt meg több ember a volt biztonsági erők és a kormányzat tagjai közül, de ezek a köztük kialakult rivalizálás, gyűlölködés következményei voltak”.
(MTI)
Kép forrása: MTI/AP/Rahmat Gul
Újabb szakértők bevonásával fog folytatódni a munka, erről született megállapodás a világszervezet terrorizmus elleni küzdelemért felelős főtitkárhelyettesével.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Kellemetlen incidens történt a Vörös-tenger felett.
Valószínűleg a sűrű köd okozta a balesetet.
