Legkevesebb nyolc afgán emberi jogi aktivistát és két újságírót is meggyilkoltak a tálibok.
A korábbi biztonsági erők tagjai, illetve volt kormányzati tisztségviselők közül több mint százat gyilkoltak meg Afganisztánban az iszlamista tálib lázadók augusztusi erőszakos hatalomátvétele óta, ezek közül legkevesebb 72 önkényes gyilkosság mindenképpen a tálibok számlájára írható – közölte kedden az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága az Emberi Jogi Tanácsban. A genfi székhelyű ENSZ-szervezet meghallgatta Afganisztán azon nagykövetének a jelentését is, akit a tálibok már nem ismernek el, de a világszervezet még igen.
Nada el-Nasíf, az emberi jogi főbiztos helyettese azt mondta: a katonákon, rendőrökön és civil tisztségviselőkön túl a tálibok Nangarhar tartományban kivégeztek – felakasztottak vagy lefejeztek – legkevesebb 50 olyan embert, akit az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet helyi ágához (IÁ – Horászán Tartomány) tartozónak tartottak. A kivégzett emberek holttestét gyakran közszemlére tették – jegyezte meg. Az IÁ-t a tálibok ideológiai ellenségüknek tekintik.
De legkevesebb nyolc afgán emberi jogi aktivistát és két újságírót is meggyilkoltak a hatalom mostani birtokosai, saját embereik közül pedig dokumentáltan 59-et bebörtönöztek, bírósági ítélet nélkül – állította el-Nasíf. Afganisztánban különösen veszélyben vannak a bírók, az ügyészek és a védőügyvédek, közülük is leginkább a nők. Súlyos humanitárius válság van az országban, ami még a legalapvetőbb emberi jogokat is veszélyezteti – mondta a főbiztoshelyettes. Felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzetet súlyosbítják a tálibok elleni nemzetközi szankciók és az afgán állam külföldön lévő vagyonának befagyasztása. Ennélfogva a nemzetközi közösség politikai döntései élet és halál kérdését jelentik az országban, erőteljesen meghatározzák a jövőjét – mondta.
Az Emberi Jogi Tanácsban felszólalt Nászir Ahmad Andisa, Afganisztán ENSZ-nagykövete is, akit a tálibok már nem ismernek el annak, de a világszervezet igen. Megerősítette azokat a már ismert állításokat, hogy a tálibok számos emberijogsértést követnek el, amelyek között a legsúlyosabbak az ítélet nélküli kivégzések, célzott gyilkosságok és emberek eltüntetése. A tálibok ezeket jórészt dokumentálás nélkül és büntetlenül követik el – mondta.
Már néhány nappal korábban is megjelent egy olyan emberi jogi jelentés több szervezet közös munkájaként, amely szerint a tálibok kivégezték vagy eltüntették az afgán hadsereg, rendőrség, hírszerzés 47 volt tagját. Akkor közös nyilatkozatban elítélte ezt az Egyesült Államok, az Európai Unió, Nagy-Britannia, Ausztrália, Japán és több más nyugati ország, valamint követelte a táliboktól ezeknek az állítólagos eseteknek a kivizsgálását.
A tálibok viszont visszautasítják, igazságtalannak tartják ezeket a vádakat. Belügyminisztériumuk szóvivője kijelentette: „Igen, halt meg több ember a volt biztonsági erők és a kormányzat tagjai közül, de ezek a köztük kialakult rivalizálás, gyűlölködés következményei voltak”.
(MTI)
Kép forrása: MTI/AP/Rahmat Gul
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Teherán álláspontja szerint Ukrajna lépései túlmutatnak a védekezési együttműködésen.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Christopher Landau szerint az ENSZ elveszítette fő küldetését, és másodlagos kérdésekben ragadt le.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa katonai erőt alkalmazna a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajóforgalom védelmében.
Találat érte a natanzi urándúsító üzemet.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
