Jogsértés-e, ha egy vállalkozás önmagát részesíti előnyben versenytársaival szemben?

„Az Európai Törvényszék 2021. november 10-i határozata szerint versenyjogellenes, ha egy domináns vállalkozás termékeit vagy szolgáltatásait előnyben részesíti saját platformján a riválisaival szemben. Ezzel az alapvető fontosságú ítéletével a luxembourgi testület szinte teljes egészében jóváhagyta az Európai Bizottság 2017-es Google Shopping döntését, mely 2,42 milliárd euróra büntette a technológiai óriást.

(…)

Miért kapott ekkora bírságot az amerikai vállalat? A Törvényszék szerint a Google versenyellenes gyakorlata két részben nyilvánult meg. Egyrészt, kiemelt elhelyezést biztosított a saját ár-összehasonlító szolgáltatásának. Ez különleges, feltűnő formátumban, képi megjelenéssel ellátva látható a keresőoldal legtetején. Tehát, amikor valaki megadott egy kifejezést a Google keresőben – például a „Nike edzőcipő” szavakat – a Google a saját vásárlási szolgáltatásából származó termékeket jelenítette meg a találati lista elején. Másrészt, bizonyos algoritmusok segítségével hátra sorolta riválisait. Ez ugyanakkor a saját szolgáltatására nem vonatkozott. A rivális ár-összehasonlító szolgáltatások így átlagosan a találati lista negyedik oldalán jelentek meg különleges formátum, illetve képi megjelenés lehetősége nélkül, kizárólag egyszerű (kék) linkek formájában.

A jogsértést a Bíróság három speciális körülmény fennállása alapján állapította meg, amely kiemelt jelentőséggel bír és hivatkozási alapul szolgálhat további digitális piacokat érintő döntésekben is. Elsőként megjegyezte a forgalom fontosságát, melyet a Google piacvezető keresőmotorja generál az internetes vállalkozások részére. Másodszor kiemelte az internet felhasználók keresési szokásait, akik rendszerint a találati lista első pár helyezettjére fókuszálnak. Végül megállapította, hogy a versenyellenes magatartás miatti forgalomveszteséget a versenytársak reálisan egyéb módon nem pótolhatták, például más kereső szolgáltatások igénybevételével vagy a felhasználók applikáció útján történő elérésével.

(…)

Egy üzleti gyakorlat legalább potenciális versenyellenes hatása alapvető feltétele az erőfölénnyel való visszaélés megállapíthatóságának. E tekintetben a Bíróság bizonyítottnak találta a magatartás versenyre gyakorolt káros hatását. Megállapította, hogy a Google gyakorlata következtében a versenytársak jelentős és tartós forgalomveszteséget szenvedtek el. Ezzel szemben a Google saját ár-összehasonlító szolgáltatásának forgalma jelentősen megnőtt. A versenytársak hátra sorolása és a saját szolgáltatása részére biztosított kiemelt elhelyezés magasabb díjakhoz vezethet a hirdetők számára, mely növelheti a hirdetett termékek fogyasztói árát, továbbá hátrányos hatással lehet az innovációra nézve is, hiszen gátolhatja új szereplők piacra lépését.

A Google részére nyitva álló fellebbezési lehetőség ellenére megállapítható, hogy a döntés utat nyit az Európai Bizottság, mint versenyhatóság, illetve a nemzeti versenyhatóságok hasonló tárgyú vizsgálatainak. Mint ahogy már jelenleg is folyamatban vannak hasonló tárgyú eljárások az Apple-lel, Amazonnal, illetve a Facebookkal szemben is. Ennek ellenére a több mint 10 évig tartó bizottsági vizsgálat és annak egyelőre csak elsőfokú bírósági felülvizsgálata intő jel abból a szempontból, hogy alkalmas-e a jelenlegi versenyjogi keretrendszer a rendkívül dinamikusan fejlődő digitális piacok szabályozására. Így ebben a kérdésben a végső megoldást sokkal inkább az Európai Parlament előtt jelenleg is folyamatban levő digitális piacokról szóló uniós jogszabálytervezet elfogadása jelentheti a jövőben.”