Mi lesz most?
Az Európai Bíróság a jogi határzár ügyében tavaly decemberben elmarasztalta Magyarországot. A fórum szerint hazánk megsérti az uniós jogot akkor, amikor nem biztosítja a menekültügyi eljáráshoz a hozzáférést, jogellenesen tartja őrizetben a védelmet kérőket, és jogtalanul kíséri át Szerbiába a jogellenesen hazánk területére lépőket. A Bíróság sérelmezte azt is, hogy nem biztosítjuk a Magyarországon maradás jogát a kérelmek jogerős elbírálásáig.
Magyarország tavaly májusban bezárta a tranzitzónákat, ez azonban Brüsszelnek nem elég.
Az Európai Bizottság idén januárban felszólította a Kormányt a fenti kifogások rendezésére. A Kormány azonban nyilvánvalóan nem lépett ez ügyben mindaddig, amíg a jogi határzár kérdésében alkotmánybírósági határozat nem születik. A mai döntés alapján
a Kormány igazolva érezheti álláspontját,
hiszen az Alkotmánybíróság kimondta: mindaddig, amíg az Európai Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket, Magyarország jogosult önállóan szabályokat alkotni a hazánkat érintő migrációs kérdésekben.
Európában trend hangsúlyozni az alkotmányok elsőbbségét az uniós jogrenddel szemben
A cikkben példaként már felmerült a lengyel Alkotmánybíróság esete, de Lengyelországon kívül egyéb uniós tagállamokban is született olyan alkotmánybírósági ítélet, amely a nemzeti jog elsőbbségét mondta ki az uniós jogrenddel szemben.
Németországban például egyenesen az 1970-es években gyökerező gyakorlata alakult ki ennek: az úgy nevezett „Solange I. és II.” ítéletekkel a német testület alapjogi kérdésekben megteremtette a közösségi aktusok felülvizsgálatának lehetőségét. Napjainkban Németország Alkotmánybírósága újabb kérdésben határozott: az Alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette az Európai Központi Bank PSPP eszközvásárlási programjára vonatkozó 2014-es határozatait. E döntésével az Európai Bíróságnak is „nekiment”: kimondta, hogy a fórum hatáskörtúllépést követett el az ügyben.
Az olasz alkotmánybíróság egy 2018-as döntésben erősítette meg hatáskörét arra, hogy az uniós jog és az alkotmányos értékek, valamint az alapjogok közötti összeütközést vizsgálja.
A francia Alkotmánytanács többször is leszögezte, hogy a francia jogrend élén az alkotmány áll, az uniós jog pedig nem ronthatja le annak rendelkezéseit az alkotmányozó kifejezett hozzájárulása nélkül.
A fentieken túl cseh, lett és dán példákat is említhetők ebben a tárgykörben.
Kép: Hungarian Interior Ministry Pres / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Dobozi Gergely