Ahogy arra fentebb is történt utalás, szembetűnő értékek az Európai Unió keleti határain mérhetők: 50-szer akkora migrációs nyomás nehezedik a keleti tagállamokra, mint 2020-ban. Az illegális migránsok száma ezen a „fronton” a 8 ezer főt közelíti, ezért az adatokért pedig főleg a fehérorosz politikai vezetés tehető felelőssé. Elszenvedői közvetlenül Lengyelország, Litvánia és Lettország, közvetetten pedig az Európai Unió egésze. Utóbbival kapcsolatban épp ma mondta adta elő Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök tevékenysége „hibrid fenyegetést” jelent az Európai Unióra nézve. Von der Leyen arra utalt, hogy az a nyomás, amely jelenleg Lengyelországra, Lettországra és Litvániána nehezedik, korántsem a migráció természetes formája – sokkal inkább
emberek politikai fegyverként való használatára utal.
A keleti határokon jellemzően iraki, afganisztáni és szíriai migránsok jelentek meg.
Mindez nem jelenti azonban azt, hogy csak a keleti határok érintettek. Az Észak-Macedónián és Szerbián át vezető, úgy nevezett nyugat-balkáni útvonalon idén mindez idáig 48.500 illegális határátlépést azonosítottak. A határátlépők főleg szíriai, afganisztáni és marokkói származású emberek. Csak októberben több mint 9 ezer ilyen eset történt, amely 140 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Ha az adatot a 2019. októberi adatokkal hasonlítjuk össze, a növekedés mértéke 810 százalék.
Elmondható, hogy októberben