Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy a pénzválság miatt összeomolhat az afgán gazdaság, amelynek következtében 14 millió embert fenyegethet éhínség.
A nyugati és velük szövetséges országok diplomáciai képviselőivel tárgyalt csütörtökön Dohában az afganisztáni tálibok hivatalos megbízottja, és közben olyan értesülések láttak napvilágot, hogy a nemzetközi közösség
a gazdasági összeomlás felé sodródó Afganisztánban. Mohammad Szohail Sahin, a tálibok katari politikai irodájának hivatalos képviselője az országok között az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Kanadát, az Európai Uniót, Norvégiát, Svédországot, Hollandiát, Olaszországot, Japánt és Dél-Koreát említette meg.
A tálibok készek együttműködni a nemzetközi közösséggel
Sahin felhívta tárgyalópartnereinek figyelmét arra, hogy az Afganisztáni Iszlám Emirátus (a tálibok így hívják Afganisztánt) immár realitás, és
Afganisztán elszigetelése a múltban sikertelen politikának bizonyult, amelynek senki sem látta hasznát – írta Sahin, és felszólította a befektetőket, hogy folytassák a be nem fejezett afganisztáni beruházásaikat.
Afganisztán az összeomlás szélén
Közben a Reuters hírügynökség szerint az afganisztáni gazdaság rohamosan halad az összeomlás felé, sokan már elkezdték árulni személyes portékájukat, hogy megvásárolhassák az egyre nehezebben beszerezhető élelmiszereket. Az ENSZ is arra figyelmeztetett, hogy a pénzválság miatt összeomolhat az afgán gazdaság, és
Az ENSZ Világélelmezési Programja szeptemberben közel négymillió afgánhoz juttatott el segélyt, javarészt élelmet, a kabuliakat pedig némi pénzhez is hozzájuttatta. A világszervezet szeptemberi adományozó konferenciáján pedig valamivel több mint 1,2 milliárd dollár gyűlt össze Afganisztán megsegítésére.
(MTI)
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A miniszterelnök szerint az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák.
Belegondolni is rémálom, hogy mit művelne ez a nárcisztikus, sokszor önmaga hatása alá kerülő ember, ha a hatalom közelébe kerülne.
Mesés pénzek helyett csak a gondok tornyosultak a világ egyik leggazdagabb országában. Pedig elsőre jó kiugrási lehetőségnek tűnt az Ábhá FC-nél elkezdett munka a magyar edzőnek.
