Mi az a Pfizergate-ügy, ami miatt fájhat Von der Leyen feje?
Akadt olyan EP-képviselő, aki „az emberiség történetének legnagyobb korrupciós botrányaként” emlegette az EB elnöke körül kipattant botrányt.
Az Európai Bizottság szerint a légi közlekedés karbonlábnyomát csökkenteni hivatott környezetvédelmi szabályok 2050-ig nagyjából 8 százalékkal emelhetik meg a költségeket.
Az Európai Bizottság júliusban tette közzé javaslatcsomagját arra vonatkozóan, hogy még ebben az évtizedben a felére csökkentsék az Európai Unió szénkibocsátását. Ezzel elvileg 2050-ig elérhető a karbonsemlegesség is.
A Bizottság javaslata több ponton is foglalkozik a légi közlekedés ágazatával. Így például megtudható, hogy a tervek között szerepel a kerozin adómentességének megszüntetése, ezzel egyidejűleg a fenntartható légijármű-üzemanyagoknak (fejlett bioüzemanyagok és e-üzemanyagok) a légiközlekedési piacon történő fokozatos bevezetése. A fenntartható légijármű-üzemanyagok sokkal, legalább kétszer, de akár ötször is drágábbak lehetnek mint a kerozin, ez pedig
Az Európai Bizottság tisztában van azzal, hogy a jogszabályváltozás eredményeképpen az árak is változni fognak. Brüsszel úgy kalkulál, hogy 2030-ig a légitársaságok költségei 3 százalékkal drágulhatnak, amely 1 százalék mértékű jegydrágulást vonhat maga után.
Jelenleg a légiközlekedésben használt új generációs üzemanyagok az EU-ban a teljes paletta kevesebb mint 1 százalékát teszik ki. Ezt a részesedést több sávban emelnék: 2 százalékot kellene elérni 2025-ig, ötöt 2030-ig, 2050-ben pedig már a 63 százalékot kellene, hogy elérje.
A légiközlekedés koronavírus-világjárvány előtti csúcsán az ágazat szén-dioxid-kibocsátása az EU-ban mért teljes szén-dioxid-kibocsátás közel 4 százalékáért felelt, amellyel az ágazat a közúti fuvarozás mellett a legnagyobb mértékű üvegházgáz-kibocsátást produkálja.
Kép: Andreas Arnold / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP