Itt az új OECD-jelentés, a románok megint utcahosszal vernek minket – már ami az ottani balos sajtó jóindulatát illeti
Ne csodálkozzunk, hogy nem megy orvoshoz, akit azzal stresszelnek, hogy összeomlik az egész kóceráj. Francesca Rivafinoli írása.
A cikk szerzője szerint Brüsszel üzenete Budapestre: csinálhatsz bármit az oroszokkal és a kínaiakkal, ha biztosítod a szexuális kisebbségek jogait.
Az Adevarul román lap a Román Akadémia Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratóriumának (LARICS) elemzését közölte Magyarország orosz és kínai kapcsolatairól.
Légi selyemút, CEU-t pótló Fudan – magyar-kínai kapcsolatok román szemmel
A cikk szerint a nyugati országok kínai kapcsolatainak kihűlése mentén fokozódik a magyar-kínai együttműködés: a kínai-magyar légi selyemút létrehozásáról szóló áprilisi egyezmény került fókuszba. Az Adevarulban megjelent írás szerint a Fudan Egyetem budapesti kampuszának megépítésével a kínai oktatási intézmény a Soros György által finanszírozott CEU helyét veheti át. Ismertettek egy közvélemény-kutatást, amelynek értelmében a budapestiek inkább a Diákvárost akarják, majd kitértek rá, hogy a magyar fővárosban tüntetéseket szerveztek a Fudan beruházása ellen.
Szputnyik, orosz gáz, Eurázsiai Fejlesztési Bank
Ezt követően az orosz-magyar kapcsolatok elemzésére tértek ki, kiemelve, hogy tárgyalások folynak a Szputnyik vakcina magyarországi gyártásáról és Magyarország blokkolta a V4-es országok Moszkva elleni nyilatkozatát, amikor Csehország kiutasította az orosz diplomatákat. A cikk kitért arra is, hogy a moszkvai Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre költözött és Szijjártó Péter nyilatkozata alapján Magyarország akar lenni az első EU-tagállam, amely csatlakozik az Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz. Végül a gázmegállapodást hozták fel példaként a két ország szoros együttműködésére hangsúlyozva, hogy ezzel kivonták Ukrajnát az orosz gáz tranzitjából. Ismertették az ezzel a lépéssel kapcsolatos ukrán kormányzati reakciókat és az erre válaszul megfogalmazott magyar kormányzati álláspontot is.
Megfelelési kényszer és LMBT-jogok
A cikk szerzője végül két felvetést fogalmazott meg az elemzése végén: ha Magyarország mindenféle következmény nélkül ilyen szoros kapcsolatokat ápolhat Oroszországgal és Kínával, akkor felmerül a kérdés, hogy ez megfelel-e az amerikaiaknak és az EU-nak? A második gondolat pedig annyi, hogy ma Brüsszel az LMBT-jogok miatt szankcionálja Budapestet, tehát az üzenet szerinte: csinálhatsz bármit az oroszokkal és a kínaiakkal, ha biztosítod a szexuális kisebbségek jogait.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher