Olyan lázadás volt Amerikában, ami mindenki életét meg fogja változtatni
Így vagy úgy, de sikerült újra olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy alkalmazkodnunk kell. Varga Mátyás Zsolt írása.
Az EP-delegáció részeként Magyarországra utazó európai parlamenti képviselők hétfőn 17.30-kor Strasbourgban tájékoztatják az újságírókat utazásuk eredményeiről.
Háromnapos budapesti látogatásukon, szeptember 30. szerda október 1., péntek között az Állampolgári és Jogi Bizottság (LIBE) hét európai parlamenti képviselője találkozott a magyar parlament valamennyi politikai csoportjával, a magyar igazságügyi és belügyminiszterrel, Budapest főpolgármesterével, valamint a politikai ellenzék képviselőivel – áll az Európai Parlament közleményében.
A csoport eszmecserét folytatott civil társadalmi szervezetekkel, újságírókkal, az alapvető jogok biztosával, egyetemek és az oktatási rendszer képviselőivel, valamint számos kulturális intézménnyel – áll a beszámolóban.
Hétfőn a delegáció vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield (Zöldek/EFA), valamint Isabel Wiseler-Lima (EPP), Bettina Vollath (S&D), Nicolas Bay (ID) és Malin Björk ( A baloldal) foglalják össze benyomásaikat és kérdésekre válaszolnak a megbeszélések kimenetelével, valamint az Állampolgári és Jogi Bizottságban tervezett további lépésekkel kapcsolatban.
2018. szeptemberében az Európai Parlament felkérte az uniós tagállamokat, hogy a Szerződés 7. cikkével összhangban határozzák meg, hogy Magyarországon veszélyben vannak-e az EU alapértékei. A képviselők szerint a helyzet azóta tovább romlott. 2021 júliusában a plenáris ülés új állásfoglalást fogadott el, amelyben kritizálta a magyar LMBTIQ-ellenesnek tartott jogszabályokat, és elítélte a „demokrácia és a jogállamiság lebontását” az országban. Az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentésében kiemelte, hogy az ország a helyzet romlik. Többek között megjegyezte, hogy veszély fenyegeti a médiapluralizmust és azt, hogy a kormányt kritizáló civil társadalmi szervezetek nyomás alá kerültek. A Bizottság számára továbbra is aggodalomra ad okot a magyar jogalkotási folyamat átláthatatlansága és annak minősége.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán