Lengyel buzdításra már francia politikusok is az EU-t bírálják

Már csak hónapok vannak hátra a francia köztársasági elnöki választásokig, a politikusok azonban mintha vérszemet kaptak volna – már ami az Európai Unió ekézését illeti. Teszik mindezt egy a közelmúltban született, és az Európai Unió jogi gerincét kikezdő lengyel alkotmánybírósági határozat tartalmán felbuzdulva.

Az Európai Bizottság nyilvánvalóvá tette, hogy az uniós jog elsőbbséggel bír a nemzeti jog felett, ideértve az alkotmányokat is.

Ilyen kulcsfontosságú tagállamnak számít Franciaország is - emlékeztet a POLITICO újságírója.

Valérie Pécresse, Párizs régió vezetője és a korábbi szocialista miniszter, Arnaud Montebourg is dicsérték a lengyel döntést. A jobbközép jelöltje, Michel Barnier (korábbi brexit-főtárgyaló és egykori uniós biztos) még a lengyel döntés előtt keményvonalas álláspontot fogalmazott meg ebben a tárgykörben. Így tettek egyes konzervatív politikusok is, szintén még a varsói döntést megelőzően. A francia elnöki székért indulva Barnier már Franciaország jogi szuverenitásának visszanyeréséről, egészen pontosan arról beszél, hogy Franciaországot többé nem szabadna kitenni az Európai Unió Bírósága által hozott ítéleteknek.

Hasonlóképpen korlátozná a nem EU-s keretek között működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) eljárási jogosultságát is. Érdekesség, hogy Brexit-főtárgyalóként az EJEB jelentőségét sem győzte hangsúlyozni a szigetország viszonyában. Sokáig úgy tűnt, hogy Barnier javaslata nem másra vonatkozna, mint Franciaország felmentésére az alól, hogy teljesítse azt, amelyre az EU Bírósága és az Európa Tanács kötelezi. A politikus ezt később annyiban árnyalta, hogy valójában nem teljes függetlenedést kíván, pusztán egy

a francia jogrendszer és az Európai Unió Bírósága között, és ezt is főleg az EU-ba irányuló bevándorlás tekintetében. Sőt, időközben – írja a POLITICO – a politikus jogi szuverenitásról szóló elképzeléseit megerősítő tweetjét is eltávolította.

A republikánusok jelöltje, Xavier Bertrand a francia alkotmányt azzal egészítené ki, hogy abban külön „mechanizmus védje Franciaország legfőbb érdekeit). Hasonló javaslattal állt elő párttársa, Eric Ciotti is. Utóbbi politikus egyébként augusztus végén hangoztatta, hogy a francia alkotmány szövegének részévé tenné a nemzet zsidó-keresztény gyökereire való hivatkozást.

E törekvésének Twitteren is hangot adott, amelyet a Valeurs Actuelles kommentált. Ciotti úgy véli, hogy Franciaországnak kötelessége védeni saját civilizációját. 

„Szeretnék jobboldali üzenet közvetítő jobboldali jelöltként indulni. Irányultságom jobboldali, célom pedig egyértelmű: Franciaországot Franciaországként megtartani”

- nyilatkozta a politikus.

Emmanuel Macron kormánya élesen ellenzi a lengyel fórum döntését, s az Európai Unió elleni támadásként értelmezi azt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az újraválasztása készülő, egyre inkább jobbra sodródó francia elnök is mintha egyre karakteresebb patrióta szólamokat hangoztatna. Legutóbbi "zászlóshajó-projektje" az az egyébként Donald Trump retorikáját idéző program, amelynek révén Macron lényegében újraiparosítaná Franciaországot. A törekvéseket kísérő politikai kommunikációból az süt, hogy Macron sem feltétlenül főként Európai Unióban gondolkozik, hanem egy szuverén Franciaország építésében érdekelt.

A POLITICO-cikk szerint

ez az adat EU-szerte a legalacsonyabbnak számít, 13 százalékponttal az átlag alatt – áll az Eurobarometer egyik legutóbbi kutatásában. 

Elemzők szerint ehhez a retorikához társul az is, hogy a francia népesség egyre nagyobb része érzi úgy, hogy Franciaország elveszítette egykori hatalmát és dicsőségét. A francia emberek egy része szerint a presztízs csak akkor nyerhető vissza, ha Franciaország különösen a migráció tekintetében függetlenedik az EU-tól, miközben az Amerikai Egyesült Államoktól is távolságot tart.

„A franciák nem akarnak kilépni az Európai Unióból, ugyanakkor megrendülni látszik az európai projektbe, s az abba vetett hitük, hogy maga a vízió egyáltalán pozitív előjelű-e. Ráadásul egyre kevésbé látszik az is, hogy miről is szól egyáltalán.” - idézi a POLITICO Tara Varmát, az European Council on Foreign Relations párizsi irodájának vezetőjét.

Kép: Ludovic MARIN / AFP

Szemlézte: Dobozi Gergely