Politikai szerepet tölt be az Európai Bíróság

Az uniós jognak elsőbbséget kell élveznie, különben az Európai Unió nem működik – kezdi  véleménycikkét Steven Barrett a The Spectator hasábjain. Mint írja, noha minden tagállam rendelkezik bírósággal, ezek a bíróságok az Európai Unió Bíróságának (EUB) alávetetten működnek.

Emlékeztet, hogy a lisszaboni szerződés aláírásával minden egyes uniós tagállam elfogadta ezt az alapvetést. Éppen ezért Barrett jogi tévedésnek minősíti úgy Lengyelország, mint Németország részéről azt, amikor a két ország alkotmánybírósága az uniós jog elsőbbségét elutasítva rögzítette, hogy az utolsó szó joga ezekben az ügyekben a saját nemzeti bíróságaikat illeti meg.

Ezzel Barrett szerint

Másképp fogalmazva: visszavették az irányítást. Ez pedig nyilvánvaló válságot hozott az uniós jogrendre: a bíróságok semmit sem jelentenek akkor, ha a jogalanyok szabadon dönthetnek arról, hogy alávetik-e magukat a hatáskörüknek, vagy sem.

A szerző azonban nem áll meg itt. Morten Rasmussen (Koppenhágai Egyetem) tudományos elemzését hozza példaként azokra a jogelméleti munkákra, amelyek az Európai Bíróság átpolitizált szerepkörével foglalkoznak. Ebben a szakcikkben Rasmussen kifejti, hogy az Európai Bíróság feladata nem más, mint hogy egyre mélyebben integrálja a tagállamokat az Európai Unióba. Az Európai Unió bírósága tehát alapvetően politikai szerepet kapott. 

Szó sincs arról, hogy ugyanannyira kell a jogot megtartania, mint amennyire az EU agendáját kell űznie – ezt már a Spectator-cikk szerzője, Steven Barrett sugallja. S valóban: ha megnézzük a nemzetközi jog alakulását a múlt század fordulójától kezdve egészen napjainkig, azt láthatjuk,

[lásd bővebben például: Martti Koskenniemi: The Gentle Civilizer of Nations. The Rise and Fall of International Law 1870-1960 (Cambridge University Press 2001)]. 

Ha elismerjük, hogy az Európai Unió egy tisztán politikai szerepkörrel ruházta fel a bíróságait, Steven Barrett gondolatait idézve három következtetést vonhatunk le mindebből:

Egyrészt a Németország és Lengyelország által felvetett problémára ugyanazt a megoldást kell megtalálni: vagy ezek az államok újfent alávetik magukat az uniós jogrend elsőbbségének, vagy az Európai Unió egésze megállapodik abban, hogy véget vet a ennek az elsőbbségnek.

Másrészt - tisztán brit nézőpontból, Barrett szavaival élve - az Európai Bíróság egy politikailag kompromittált entitásnak tűnik, éppen ezért nem tekinthető bíróságnak.

Harmadrészt 

Legitimitását és hatáskörét veszíti el - zárja sorait Barrett azzal kiegészítve, hogy a német és a lengyel döntés precedensértékkel bír, jelentőségteljes jogi válságot idézett elő, és lavinaszerű folyamatokat indíthat el EU-szerte.

Kép: JOHN THYS / AFP

Dobozi Gergely

Eredetileg tévesen közöltük az alapul fekvő Spectator-cikk szerzőjének a nevét. A szerző neve helyesen Steven Barrett.