Robbantaná a brexit-megállapodás jelenlegi feltételeit, és egyoldalúan szabna újakat a brit kormány – közölte David Frost, az Egyesült Királyság brexitminisztere egy hétfői pártkonferencián, Manchesterben. Frost beszédéből kiderült, hogy a kormányzat eleve úgy tekint a megállapodásra, mint amely önmagában is beárnyékolja a brexit utáni kapcsolatot az Európai Unióval.
Újabb csavar a véget nem érő történetben
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti tárgyalások már július óta akadoznak, amelynek oka, hogy vita alakult ki az úgy nevezett északír jegyzőkönyv alkalmazása kapcsán.
A jegyzőkönyv torz helyzetet eredményez az Észak-Írország, és a szigetország többi része között áramló áruk kereskedelmében.
Az Európai Unió közös piaci és vámszabályai alkalmazandók ugyanis minden olyan árura, amely az EU-ból kilépett országból északír területre lép be.
Frost elárulta azt is, hogy az Egyesült Királyság igenis élne a kilépési megállapodás 16. cikkében foglalt lehetőségével, és egyoldalú intézkedéseket hozna a jegyzőkönyv alkalmazásából kifolyólag kialakult „súlyos gazdasági, társadalmi, illetőleg környezetvédelmi nehézségek” elhárítása érdekében. Az idézőjelben felsorolt esetekben ez a joga bármelyik félnek fennáll, jóllehet a vészhelyzeti klauzulát csakis jól meghatározható esetekre vonatkozóan lehet aktiválni, a vészhelyzet kiterjedésével és elhúzódási idejével arányosan. Fontos rögzíteni azt is, hogy
a 16. cikk alkalmazása nem járhat a jegyzőkönyv teljes és végleges felfüggesztésével.
Az északír-ír-brit kérdés mindig is a brexit-tárgyalások sarkalatos pontja volt. A három nép között hosszú idő után békét és politikai stabilitást az úgy nevezett nagypénteki egyezmény (Good Friday Agreement) hozott, amely megnyugtatóan, a határellenőrzés megszüntetésével rendezte az a határvitát, amely az északíreknek az Egyesült Királysághoz való tartozása okozott. A brexit-tárgyalások során a britek és az EU a megoldásra vonatkozóan közös jegyzőkönyvet dolgoztak ki, amelynek jelentős eredménye, hogy az Uniós Vámkódexet az Észak-Írországba érkező vagy onnan távozó valamennyi árura alkalmazni kell. Bonyodalmat inkább azok a helyzetek okoznak, amikor a Észak-Írországba az Egyesült Királyság különböző részeiből érkezik áru.
Ha bármelyik fél is a 16. cikk aktiválását fontolgatja, köteles a másik felet e szándékáról értesíteni, amellyel formális tanácskozást kezdeményez a problémák elhárításáról. Ezt a Financial Times értesülése szerint Frost kabinetje megtette a nyár folyamán. A tárgyalások egy hónapig tarthatnak, ezalatt egyik fél sem tehet konkrét lépéseket a 16. cikk alapján, ha pedig a tárgyalások eredménytelenek, s a cikk tényleges aktiválásra kerül, az így hozott intézkedéseket háromhavonta felül kell vizsgálni.
Homályos fogalmak
Jól látható, hogy az északír jegyzőkönyv terjedelmes levezetéseket tartalmaz az eljárási lépésekre vonatkozóan. Mégis, Frost azért fogalmazhat bátran az ominózus 16. cikkel kapcsolatban, mert a konkrétumok szintjén nincs a jegyzőkönyvben definíció arra vonatkozóan, hogy milyen élethelyzeteket takarnak a „súlyos gazdasági, társadalmi, illetőleg környezetvédelmi nehézségek”.
Hiába tehát a jegyzőkönyv, Frost most annak „fenntarthatatlanságáról”, s a jegyzőkönyv alapvetések szintjén történő újraírásáról beszél,