Orbán Viktor annyira megdolgozik a sikerért, hogy az még a Le Figaro tudósítóját is elgondolkodtatta
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
David Frost, az Egyesült Királyság "brexitminisztere" szerint a szigetország felrúghatja az Európai Unióval nagy nehezen tető alá hozott megállapodás egyik legjelentősebb részét.
Robbantaná a brexit-megállapodás jelenlegi feltételeit, és egyoldalúan szabna újakat a brit kormány – közölte David Frost, az Egyesült Királyság brexitminisztere egy hétfői pártkonferencián, Manchesterben. Frost beszédéből kiderült, hogy a kormányzat eleve úgy tekint a megállapodásra, mint amely önmagában is beárnyékolja a brexit utáni kapcsolatot az Európai Unióval.
Újabb csavar a véget nem érő történetben
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti tárgyalások már július óta akadoznak, amelynek oka, hogy vita alakult ki az úgy nevezett északír jegyzőkönyv alkalmazása kapcsán.
Az Európai Unió közös piaci és vámszabályai alkalmazandók ugyanis minden olyan árura, amely az EU-ból kilépett országból északír területre lép be.
Frost elárulta azt is, hogy az Egyesült Királyság igenis élne a kilépési megállapodás 16. cikkében foglalt lehetőségével, és egyoldalú intézkedéseket hozna a jegyzőkönyv alkalmazásából kifolyólag kialakult „súlyos gazdasági, társadalmi, illetőleg környezetvédelmi nehézségek” elhárítása érdekében. Az idézőjelben felsorolt esetekben ez a joga bármelyik félnek fennáll, jóllehet a vészhelyzeti klauzulát csakis jól meghatározható esetekre vonatkozóan lehet aktiválni, a vészhelyzet kiterjedésével és elhúzódási idejével arányosan. Fontos rögzíteni azt is, hogy
Ha bármelyik fél is a 16. cikk aktiválását fontolgatja, köteles a másik felet e szándékáról értesíteni, amellyel formális tanácskozást kezdeményez a problémák elhárításáról. Ezt a Financial Times értesülése szerint Frost kabinetje megtette a nyár folyamán. A tárgyalások egy hónapig tarthatnak, ezalatt egyik fél sem tehet konkrét lépéseket a 16. cikk alapján, ha pedig a tárgyalások eredménytelenek, s a cikk tényleges aktiválásra kerül, az így hozott intézkedéseket háromhavonta felül kell vizsgálni.
Homályos fogalmak
Jól látható, hogy az északír jegyzőkönyv terjedelmes levezetéseket tartalmaz az eljárási lépésekre vonatkozóan. Mégis, Frost azért fogalmazhat bátran az ominózus 16. cikkel kapcsolatban, mert a konkrétumok szintjén nincs a jegyzőkönyvben definíció arra vonatkozóan, hogy milyen élethelyzeteket takarnak a „súlyos gazdasági, társadalmi, illetőleg környezetvédelmi nehézségek”.
amelynek eredményeképpen kivenné belőle például az Európai Bíróság felülvizsgálati jogát.
„Várjuk az Európai Unió hivatalos válaszát az általunk előterjesztett javaslatokra vonatkozóan. A tudomásomra jutott információk alapján azonban attól tartok, hogy az Egyesült Királyság nem részesülhet azokban a jelentős változtatásokban, amelyekre szükségünk van”
– nyilatkozta David Frost, az Egyesült Királyság brexitminisztere.
David Frost: az ügy csak az EU-ra és az Egyesült Királyságra tartozik
Bonyolíthatja a képletet Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok esetleges szerepvállalása is az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jogvitában. Míg Donald Trump elnök külpolitikája megengedő volt a britek „kreatív” jogértelmezésével kapcsolatban, az látszik körvonalazódni, hogy a Biden-adminisztráció és a brit kormány közel sincs egy platformon, már ami a brexitet illeti. Ráadásul,
Joe Biden ír felmenőkkel rendelkezik, ennek megfelelően pedig az ír politikai közösségekkel saját hazájában, az Egyesült Államokban is mindig is szimpatizált. Biden nyilatkozataiból pedig az következik, hogy a demokrata politikus úgy értelmezi a szigetországi eseményeket, hogy azokból a nagypénteki egyezmény vívmányainak veszélyeztetése következik.
Biden álláspontját a brit kormányfő előtt is világossá tette. Az elmúlt hónapban az amerikai elnök óva intette Boris Johnsont a brexit-megállapodás nagypénteki egyezményt érintő rendelkezéseinek újratárgyalásától, arra hivatkozva, hogy "az Egyesült Államok rettenetesen sok időt és energiát fektetett".
A brit kormányzat álláspontja azonban az, hogy ebben a kérdésben kizárólag az Egyesült Királyság dönt arról, hogy miről és milyen feltételekkel tárgyal az Európai Unióval.
"Álláspontom szerint az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti tárgyalásról van szó. Bárki, aki ezen a körön kívül esik, legfeljebb is csak érdekelt szemlélődőnek tekintendő."
- nyilatkozta a brit kormány nevében Frost, hozzátéve, hogy a kormányzati álláspont is az, hogy a nagypénteki egyezményt védeni kell.
Kép: Paul Faith / AFP
Dobozi Gergely