Frost elárulta azt is, hogy az Egyesült Királyság igenis élne a kilépési megállapodás 16. cikkében foglalt lehetőségével, és egyoldalú intézkedéseket hozna a jegyzőkönyv alkalmazásából kifolyólag kialakult „súlyos gazdasági, társadalmi, illetőleg környezetvédelmi nehézségek” elhárítása érdekében. Az idézőjelben felsorolt esetekben ez a joga bármelyik félnek fennáll, jóllehet a vészhelyzeti klauzulát csakis jól meghatározható esetekre vonatkozóan lehet aktiválni, a vészhelyzet kiterjedésével és elhúzódási idejével arányosan. Fontos rögzíteni azt is, hogy
a 16. cikk alkalmazása nem járhat a jegyzőkönyv teljes és végleges felfüggesztésével.
Az északír-ír-brit kérdés mindig is a brexit-tárgyalások sarkalatos pontja volt. A három nép között hosszú idő után békét és politikai stabilitást az úgy nevezett nagypénteki egyezmény (Good Friday Agreement) hozott, amely megnyugtatóan, a határellenőrzés megszüntetésével rendezte az a határvitát, amely az északíreknek az Egyesült Királysághoz való tartozása okozott. A brexit-tárgyalások során a britek és az EU a megoldásra vonatkozóan közös jegyzőkönyvet dolgoztak ki, amelynek jelentős eredménye, hogy az Uniós Vámkódexet az Észak-Írországba érkező vagy onnan távozó valamennyi árura alkalmazni kell. Bonyodalmat inkább azok a helyzetek okoznak, amikor a Észak-Írországba az Egyesült Királyság különböző részeiből érkezik áru.
Ha bármelyik fél is a 16. cikk aktiválását fontolgatja, köteles a másik felet e szándékáról értesíteni, amellyel formális tanácskozást kezdeményez a problémák elhárításáról. Ezt a Financial Times értesülése szerint Frost kabinetje megtette a nyár folyamán. A tárgyalások egy hónapig tarthatnak, ezalatt egyik fél sem tehet konkrét lépéseket a 16. cikk alapján, ha pedig a tárgyalások eredménytelenek, s a cikk tényleges aktiválásra kerül, az így hozott intézkedéseket háromhavonta felül kell vizsgálni.
Homályos fogalmak