Orbán józan politikája mellett állunk – Stjepo Bartulica horvát konzervatív politikus a Mandinernek

Stjepo Bartulica horvát politikus, politikafilozófus, pártja 2020-as parlamentbe jutása óta a Haza Mozgalom (Domovinski pokret) parlamenti frakcióvezetője. Az amerikai Missouri állambeli St. Josephben született, Jugoszlávia felbomlása után költözött vissza hazájába. 1993-2005 között a horvát külügyben dolgozott tanácsosként, vezető tanácsosként, később első titkárként és osztályvezetőként. Filozófiai doktorátusát a Pápai Gregoriana Egyetemen szerezte Rómában, 2011-ben. 2011 óta a Horvát Katolikus Egyetem tanára Zágrábban.

Bartulicával a The European Conservative aktuális számának bemutatóján beszélgettünk, ahol kerekasztal-beszélgetésen is részt vett. A beszélgetés ezen a linken tekinthető meg, a felvételen 4 óra 42 perctől.

***

Pártját nem sokan ismerik Magyarországon – kérem, röviden mutassa be a Haza Mozgalmat!

Egy új horvát konzervatív párt vagyunk, 2020 februárjában alakultunk, majd nagyon jól szerepeltünk múlt júliusban a parlamenti választásokon, 16 kollégámmal együtt mandátumot szereztem a parlamentben, jelentős tömörülés ettünk. Azóta ebből a frakcióból számos kisebb csoport jött létre, így nem vagyunk egységes szervezet, de a jövőnk biztató. Horvátországnak szüksége van egy olyan konzervatív pártra, amely hajlandó érvelni a gazdasági liberalizáció mellett. Szerintem ez Horvátország legnagyobb problémája: a gazdaság helyzete rossz, a kommunizmus bukása óta nem koronázza siker az átállást. A privatizáció Horvátországban az 1990-es évek korrupciós ügyei miatt, amikor valójában volt kommunisták diktáltak, szitokszó. Más országokkal ellentétben

és a legtöbb horvát fejében még mindig az a képzet él, hogy a gazdaság irányítása a politikusok feladata. Én ezt meg akarom változtatni. A Haza Mozgalom Horvátország legjobb reménysége, ami a konzervatív politikát illeti. A Horvát Demokrata Unióval (HDZ) nagyon feszült a viszonyunk, mert ők, a legnagyobb jobbközép párt, középre tolódtak. Politikájuk már inkább a lengyel Polgári Platforméhoz hasonlít. Mi tőlük kulturális kérdésekben jobbra állunk, védjük a családot, de az állam gazdasági szerepéről is szeretnénk vitát nyitni.

Pontosan mit gondol a pártja azokról a kulturális kérdésekről, amelyek meghatározzák a legtöbb európai konzervatív mozgalom politikáját? Abortusz, melegjogok, genderelmélet, illegális bevándorlás?

Szociális konzervatívok vagyunk, a hagyományos házasságban hiszünk, ami szerintünk Európában támadás alatt áll.

Horvátország 2013 júliusában lépett be az EU-ba, azóta ezeket az értékeket nehezebb lett vallani. Örülnék, ha az Európai Bizottság távolságot tartana ezektől az ideológiai vitáktól, nem a Bizottság dolga úgynevezett „értékeket” bevasalni a tagállamokon. Úgyhogy ezekben az ügyekben nagyonis Magyarország és Lengyelország oldalán állunk. Egyetemi professzorként politikaelméletet tanítok egy zágrábi katolikus egyetemen, sokat olvastam a genderelméletről, annak eredetéről, és arra jutottam, hogy ez tulajdonképpen zagyvaság. Politikai lobbi nélkül semmi esélye nem lenne megvetni a lábát országainkban. De sajnos jól kistafírungolt lobbi áll mögötte Európában és Amerikában – ezért koncentrál a baloldal annyira a közoktatásra, hogy ezeket a gondolatokat bevihesse az iskolákba. Mi ezzel természetesen szemben állunk. A dolog iróniája az, hogy ezeknek az embereknek sokszor nincsenek gyermekeik, de örömmel indoktrinálnák a mieinket a közoktatásban… Mi ez ellen keményen küzdünk.

Amióta a Fidesz, Magyarország konzervatív mozgalmának politikai képviselője, elhagyta az Európai Néppártot, Európa-szerte szövetségeseket keres. Horvátországban még mintha nem talált volna senkit, a horvát politikai pártok sem Orbán Viktorral szemben, sem mellette nem foglalnak állást. Lát esélyt a horvát politikai spektrumból valakinél arra, hogy szövetségre lépjen a Fidesszel?

A magam és a Haza Mozgalom nevében mondhatom, nagyon is érdekünk egy szorosabb kapcsolat! Azt gondolom, hamarosan csatlakozunk az Európa jövőjéről szóló nyilatkozathoz, amelyet július elején írtak alá. Támogatjuk a nyilatkozat alapelveit, teljes egyetértésben vagyunk. Számomra nem meglepő, hogy Orbán Viktor úgy döntött, elhagyja a Néppártot, azon voltam meglepődve, hogy miért maradt ott ilyen sokáig – de emögött persze politikai számítás áll.

Horvátországban a HDZ erősen ragaszkodik a Néppárthoz, Andrej Plenković, a regnáló miniszterelnök Donald Tusk és a német delegáció jó barátja. Részéről nem látok lehetőséget az elmozdulásra – Janez Janšával ellentétben, aki nagyon hangosan támogatta Orbánt, Plenković csendes volt az ügyben. Ez nagy gond. Ő nem konzervatív, hanem európai technokrata. A mi programunk szempontjából a Fidesz és más európai konzervatív pártok természetes szövetségesek.

Számos európai konzervatív mozgalom küzd azzal, ahogyan a média beszámol róla. Nem mindig igazságos velük szemben, a kritikák, vádak gyakran nem állják ki az igazság próbáját. Hogy működik a horvát média, különösen az önök számára hogy működik?

Mi sem vagyunk kivétel. A horvát médiában is komoly liberális vagy balos elfogultság tapasztalható, ráadásul a sok médiumunk külföldi tulajdonú, azaz külföldi világnézetet erőltet rá a horvát nézőkre és olvasókra. Ennek ellenére is úgy gondolom, hogy

Néha ez nem egyszerű, én is voltam már három az egy ellen felállásban stúdióban. De azt hiszem, hogy az átlagos néző is képes felfedezni az elfogultságot, megállapítani, hogy az újságíró tisztességes-e vagy sem, ez néha teljesen egyértelmű. Kitartónak és okosnak kell lennünk az érvelésben. A média néha kamufelháborodást akar generálni, de az olvasók ezt nem mindig díjazzák – ha türelmesek vagyunk és kitartunk, megnyerhetjük a vitákat. A média egy olyan probléma, amivel nehezen tudunk mit kezdeni, főleg akkor, ha nincsenek szövetségeseink, akik befektetnek a médiába. De ennél jóval nagyobb probléma az igazságügy, ahol a bírák gyakorlatilag az ítélőszékből politizálnak. Ez pedig azért gond, mert politikailag eldöntendő kérdéseket ragadnak ki a közvélemény kezéből, és inkább néhány bíró dönt róluk. Ez Horvátországban nagy probléma. A genderelméletnek például alig van támogatottsága a horvát közvéleményben, de elég, ha az alkotmánybíróság kimondja, hogy bizonyos nemi identitásokat el kell ismerni, és máris politikai problémánk van úgy, hogy nem is vitatkoztunk róla. Ébernek kell lennünk evvel kapcsolatban: a jogállamiság csúszós fogalom, amivel könnyen visszaélhetnek.

Miként értékeli a magyar-horvát kétoldalú kapcsolatokat, hogyan alakultak ezek a HDZ vezetése alatt?

A diplomaták folyton azt ismételgetik, hogy a kapcsolatok nagyon jók, de ez bonyolult. A MOL-INA összeolvadást nem fogadták jól Horvátországban, ez az elmúlt 15 évben nagy viták forrása volt. Korábbi miniszterelnökünket, Ivo Sanadert el is ítélték azért, mert a MOL többségi tulajdont szerzett az INA-ban. Ez egy akadály a kapcsolataink útjában, ami nem szerencsés. Nem vagyok a privatizáció ellensége, szerintem az INA-nak szüksége volt egy stratégiai partnerre, de visszatekintve talán a magyar oldalról is mehettek volna másképp a dolgok. Általánosságban viszont nagyon örülünk a magyar befektetésnek a horvát gazdaságban, az egyik legnagyobb bankunkat, a Splitska Bankát megvette az OTP,

Szerintem európai szinten lehetőség van szorosabb együttműködésre. Ha bármilyen módon része lennék egy következő kormánynak, mindenképpen igyekeznék bizonyos politikákat egyeztetni Magyarországgal és más országokkal, hogy Brüsszelben közös álláspontot képviselhessünk. Horvátország nagyjában-egészében Franciaország és Németország vezetését követte, és nem volt elég aktív a visegrádi csoporthoz való közeledésben, pedig szerintem sok a közös érdekünk.

Azt mondja, hogy a Haza Mozgalom vezetésével Horvátország közelebb kerülne a V4-ekhez?

Igen, így gondolom. Mi ezt a múltban is szorgalmaztuk, sok barátunk van Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, és sok kérdésben, ideértve a migrációt is, közös az érdekünk.

Horvátországban sokan hajlanak arra, hogy Németországot kövessék vezetőként. Mindeközben a történelem során Németország számos kérdésben a rossz oldalon állt. Ezért nem látom különösebb értelmét annak, hogy a németek vezetésében bízzunk. Az euró egy példa – az is inkább szolgálja a német gazdaság érdekeit, mint az eurózóna egészéét. Számos gazdaságnak emiatt a közös valuta miatt nagyon nehéz kitörnie a recesszióból. Az Európai Unió számos tekintetben a németek eszközévé vált, és nem látok indokot arra, hogy Horvátország vakon kövesse Merkel asszonyt. Sok dologban tévedett, amivel nagy kárt okozott az európai projektnek. Az az üzenetem az olvasóik felé, hogy az emberek itt követik, mi történik Magyarországon, a kormányukat és konzervatív társaimat pedig arra biztatom, maradjanak erősek!

Nyitókép: Rakó Alex