A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bírálta Teheránt, amiért nem válaszolt a három, be nem jelentett atomlétesítménnyel kapcsolatos kérdésekre.
Irán jelentősen megnövelte a magas fokon dúsított uránkészletetét az elmúlt hónapokban a 2015-ben aláírt atomalkuban engedélyezett mennyiséghez képest - közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), bírálva Teheránt, amiért nem válaszolt a három, be nem jelentett atomlétesítménnyel kapcsolatos kérdésekre.
Az ENSZ atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szakosított szervezete által készített egyik negyedéves jelentés szerint Irán a 60 százalékosra, azaz a bécsi egyezmény által engedélyezett 3,67 százalékosnál jóval magasabb fokra dúsított urán mennyiségét a májusi 2,4 kilogrammról 10 kilogrammra növelte, míg a 20 százalékosra dúsított uránkészlete 62,8 kilogrammról 84,3 kilogrammra nőtt.
A NAÜ egy másik jelentésben hevesen bírálta Iránt az együttműködés hiánya miatt is, amellyel Teherán súlyosan megsértette atomprogramjának a szerződés által elrendelt, NAÜ általi ellenőrzését.
„2021 februárja óta Iránnak az ellenőrzések korlátozására vonatkozó döntése miatt súlyosan akadályozták az ellenőrző és megfigyelő munkát”
– áll a NAÜ 35-tagú kormányzótanács jövő heti tanácskozása előtt a szervezet főigazgatója, Rafael Grossi megbízásából készült másik bizalmas jelentésben.
E második jelentés szerint Iránnak meg kell oldania az atomlétesítményeivel kapcsolatos kérdéseket, így „haladéktalanul” válaszolnia kell azzal a négy létesítménnyel kapcsolatos kérdésekre, amelyet a NAÜ munkatársai nem látogathattak meg, így arra is, amely arra a három be nem jelentett üzemre vonatkozik, amelyekben 2019-ben uránnyomokat találtak.
A Reuters brit hírügynökség szerint ha a kormányzótanács ülésén határozatot fogadnak el, az növelheti a nyomást Iránra az atomlétesítményeivel kapcsolatos kérdések megválaszolása érdekében, de ugyanakkor megnehezítheti is az atomalkuról folytatandó tárgyalásokat, Irán ugyanis korábban ellenszegült a hasonló lépéseknek.
Irán és a hat nagyhatalom - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) - valamint Németország 2015-ben Bécsben megállapodást írt alá, amelyben Irán az ellene bevezetett nemzetközi szankciók fokozatos feloldása fejében vállalta, hogy korlátozza atomprogramját. A nyugati nagyhatalmak azzal vádolták Iránt, hogy atombombára kíván szert tenni, amit Teherán máig tagad.
Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszként fokozatosan megszegte a szerződésben vállalt – az urándúsítás fokára, dúsított uránkészlet nagyságára és az urándúsító centrifugák kategóriájára – vonatkozó kötelezettségvállalásait. A felek áprilisban állapodtak meg a tárgyalások újrakezdéséről, de azok Ebrahim Raiszi ultrakonzervatív iráni elnök júniusi megválasztása óta holtponton vannak.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Megpróbálták volna megölni, most megnézhetik magukat. Irán az új elnök célkeresztjébe kerülhet.
A miniszterelnök szerint az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák.
A Politico szerint az ENSZ-tisztviselők azt tervezik, hogy elvarázsolják Trump nagykövetét. Úgy vélik, jobban járnak, ha jóban lesznek Trump küldöttével, mintha harcolnának vele.
A miniszterelnök az ENSZ klímacsúcsán vesz részt kedden.
Az ENSZ BT öt állandó tagja ritka egyetértésben bírált egy izraeli döntést.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
