vagy elhiszi a média véleményét, mert az a legkényelmesebb. Amúgy pedig a németek többségének, azaz a medián- vagy az annál valamivel magasabb átlagjövedelmet kereső németek életszínvonala már 25 éve nem nő, mégsem tudják elképzelni, hogy a német jólét hamarosan a múlté lesz, mert azt fokról fokra erodálják. Ezen most az egyre nagyobb infláció változtathat, de egyelőre nehéz áttörnünk. Kelet-Németországban viszont azt látjuk, hogy társadalmilag elfogadottak vagyunk. Kelet-Németország népe nem szélsőjobboldalibb a magyaroknál, és ott 25 százalékunk van – nyilván nem széljobbos a keletnémetek negyede, ez ilyen egyszerű. A nyugatnémeteket viszont elhallgattatták, és ők a világ legjobban indoktrinált népe.
Szóval nem lát arra esélyt, hogy jó médiakapcsolatokkal, ügyes politikai kommunikációval az AfD lassan Nyugat-Németországban is elfogadott lesz?
Az optimizmus kötelességünk, nem veszíteni jöttünk a politikába. Nyilván nem fatalisták vagyunk, csak azt akartam érzékeltetni, hogy a dolgunk nehéz. Azt sem mondom, hogy mindent jól csinálunk, önvizsgálatot is tartanunk kell azért, mert nem törtünk át. Én inkább gondolkodó vagyok, mint médiaszakember, de biztos, hogy a médiapolitikánkat is részben át kell gondolnunk, ez is igaz. Át kell gondolnunk még a kommunikációnkat, erre a Dexit jó példa, itt
a médiának muníciót adtunk ahhoz, hogy a valódi üzenetünket teljesen eltorzítsa.
Ebben okosabbnak kell lennünk. Meggyőződésem, hogy az Európai Parlament más pártjaival való együttműködés is segíthet nekünk Németországban, mert akkor látnák a németek, hogy jól együtt tudunk dolgozni a saját országainkban kiválóan elfogadott pártokkal, és néhányan feltennék maguknak a kérdést, hogy Németországban miért is nem vagyunk elfogadottak. És nézze meg a német alkotmánybíróságot! Ott kivétel nélkül CDU-s, SPD-s, zöld politikusok vannak, meg egy FDP-s. Az alkotmánybíróság teljesen átpolitizálódott, ettől messze elmarad a lengyel vagy a magyar igazságügyi reform, amit az EU a velük szembeni szankciók ürügyeként használ. Gondoljon arra is, hogy nagyon fiatal párt vagyunk – a fiatal pártok pedig hajlamosak hibázni. Tragikumunk és egyben kihívásunk az, hogy a német helyzet annyira súlyos, hogy ifjúságunk vétkeit, amelyeket külföldön megengedhetett magának mondjuk az Északi Liga vagy a Nemzeti Tömörülés, mi nem engedhetjük meg magunknak. Nehéz mindent jól csinálni, legyünk őszinték!
Végezetül még kíváncsi lennék a választással kapcsolatos meglátásaira. Hogyan fognak teljesíteni összességében? Kelet-Németországban tudnak jelentőset erősödni a négy évvel ezelőtti szinthez képest?
Ott erősebbek leszünk. Összességében azt várjuk, hogy többé-kevésbé tartjuk majd az eredményt – szép lenne persze továbbfejlődni, de ez bizonytalan. Az EU ugyanis nagyon okos: a migrációs paktum, amelyet Von der Leyen voltaképpen már nyilvánosságra hozott, és amely valójában semmi más, mint a magyar kormány által nem aláírt globális migrációs paktum megvalósítása, a német Bundestag-választások és a francia elnökválasztás utánig jegelve lett. Ezeket követően, jövő nyáron lépésről lépésre az EP elé kerül. Ezzel egy fontos vitás témát kivettek a választásból! Láthatja azt is, hogy a választásig a német kormány még nem hoz be annyi menekültet Afganisztánból, de
már megegyeztek az üzbég kormánnyal, amint vége a választásnak, tömegével reptetnek majd afgánokat Németországba.
A saját Covid-politikájuk vagy a Dexit nem fog ártani Önöknek?
Időközben a párt megtalálta a világos üzenetét, ellenezzük a kötelező oltást, de az oltást mint olyat nem. Úgy látjuk, hogy a koronavírus természetesen létezik, hogy fenyegetést jelent, de mégsem olyan, mint a pestis a 14. században. Nem indokolja a mindennapi élet és a gazdaság tartós korlátozását. Ez róla a véleményünk. Ezt a kezdetekkor talán világosabban is kommunikálhattuk, de akkor a jelenség új volt, és ez nehezünkre esett. A kormány pedig domináns helyzetbe került, az SPD népszerűsége most azt tükrözi, hogy Olaf Scholz pénzügyminiszterként tovább folyósítja az emberek fizetését. Ezért
nem veszik zokon, hogy Merkellel együtt bezárta a gazdaságot, inkább megköszönik neki a fizetésüket.
A koronavírus-krízis valós következményei aztán csak akkor válnak majd nyilvánvalóvá, amikor lejárnak ezek a kifizetések. Ez is csak a választás után esedékes. Nem nyilvánvalóak még a klímapolitika valós költségei sem. Szóval nehéz nekünk, mert a többiek nem operálnak ügyetlenül, a média pedig egyértelműen ellenünk foglal állást. És persze ott a Dexit is – mondtam, hogy a Dexit nem volt nagy téma, de minden bizonnyal szavazatmágnes sem volt… A gond az, hogy az emberek nem tudják elképzelni, hogy Merkel, aztán Scholz nem csak hárommillió afrikait és közel-keletit hoznak az országba, hanem rögtön tizenkétmilliót. De a Covid-lezárásokat se tudta senki elképzelni, aztán mégis megtörténtek. A nyugatnémetek képzelőereje rendkívül korlátozott, mert 1955 és 1995 között nagy jólétet élveztek. Nem tudják elképzelni, hogy ez újra eltűnik majd, mert a saját életükben még nem történt ilyen.