Antidiszkriminációs szervezetet oszlatott fel a francia bíróság

Egy vezető iszlamofóbia elleni küzdelemre vállalkozó szervezet (Collective Against Islamophobia in France, CCIF) decemberi felszámolását hagyta jóvá a múlt héten a francia Államtanács. A kollektíva az elmúlt évek során jelentős mértékben nyújtott jogi támogatást a muszlimellenes diszkriminációra hivatkozó embereknek. Úgyszintén tényfeltáró szerepet töltött be a közélet mindazon területein, amelyeken a francia hatóságok terrorizmusellenes intézkedéseket foganatosítanak. A CCIF mellett egy másik, Baraka City nevű szervezetet is feloszlattak.

Érdekességképpen megjegyzendő, hogy a CCIF még azelőtt feloszlatta magát, mint hogy erről hivatalos döntés született volna a francia adminisztráción belül:

Az önfelszámolásról szóló sajtóközleményben leírtak szerint a szervezet infrastruktúrájának nagy részét külföldre helyezték át, hogy Európa egészében folytathassa az iszlamofóbia elleni küzdelmet.

Az Államtanács arra hivatkozott, hogy a CCIF feloszlatása azért szükséges, mert a szervezet indulatokat szít a francia állam terrorellenes intézkedéseivel kapcsolatban, ezen felül közösségimédia-felületein elmulasztja moderálni azokat az antiszemita és egyéb okokból ellenséges véleményeket, amelyeket a szervezet szimpatizánsai nyilvánítanak ki. Az Államtanács úgy vélte, hogy mindent összevetve

ezért az egyébként a diszkrimináció megfékezésére vállalkozó szervezet feloszlatása indokolt.

Abban az eljárásban, amelyet végül az Államtanács néhány napja jóváhagyott, a bíró úgy érvelt, hogy a CCIF „szoros kapcsolatot ápolt az iszlamista radikálisokkal, és a Köztársaság egyes szabályainak figyelmen kívül hagyására buzdított.”

A bíróság rámutatott, hogy a szervezet egyik korábbi vezetője, Marwan Muhammad „nyilvánosan is tett olyan nyilatkozatokat, amelyek relativizálják, hovatovább utólag igazolják mind a brüsszeli Zsidó Múzeum elleni 2014-es támadást, mind pedig a 2015-ös Charlie Hebdo-mészárlást; Muhammad ezen felül a muszlim közösség feljebbvalóságát is hirdette.”

Érdemes megjegyezni, hogy a nemzetközi jog és az alapjogok sajátosságának számít, hogy a szerveződés, továbbá az vallás, a vélemény és az önkifejezés szabadsága csak megfelelő jogi alapok megléte mellett és a szükségesség, valamint az arányosság követelményének megfelelően korlátozható.

A CCIF feloszlatása az emberi jogvédők szerint „dermesztő hatással” (’chilling effect’) bír majd az önkifejezés és a társulás szabadságára nézve azokon a területeken, ahol a diszkriminációellenes szervezetek rendszerint működnek úgy Franciaországban, mint Európa egyéb részein. A jogvédők továbbá úgy vélik, hogy különösen a szabadság "fellegvárában", Franciaországban tűnik keménynek az Államtanács döntése, és csak bátoríthatja a kormányokat arra, hogy homályosan megfogható törvényekre hivatkozva hallgattassák el a kritikus véleményeket.

A CCIF feloszlatása egy grandiózus politikai program része. A francia parlament idén nyáron, mintegy hét hónapos vitát követően fogadta el a „köztársasági alapelvek támogatását célzó” törvényt, amelynek célja a radikális iszlám visszaszorítása Franciaországban. A törvényben hangsúlyt kap a szekularizáció, az online gyűlöletbeszéd elleni fellépés és a közszolgák védelme. Ezzel együtt a szeparatizmus elleni törvény egyetlen bekezdés erejéig bekerült az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentésének Franciaországról szóló fejezetébe is. Ebben a Bizottság ugyanazt rója fel, mint a jogvédő szervezetek; nevezetesen, hogy a törvény túl tág fogalmakkal „dolgozik”, továbbá, hogy az önszerveződés és az önkifejezés szabadságát is korlátozhatja.

A törvény kapcsán számos dezinformációs kampány és franciaellenes tüntetés indult a muszlim világban.

aki 2017-es beiktatása óta észrevehetően a jobboldal irányába kacsintgat, vélhetően azért, mert komoly riválist lát a ténylegesen jobboldali Marine Le Pennel szemben, a 2022-es elnöki választások alkalmával.

Kép: Thomas Baron / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Dobozi Gergely