A miniszterelnök úgy fogalmazott az ENSZ javaslataira, hogy nem ír alá biankó csekket.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök kedden elutasította, hogy nagyravágyóbb célokat tűzzön ki az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és hangsúlyozta: országa eleget tesz az ügyben, írja a Portfolio. Hozzátették: Morrison mindössze néhány órával azután nyilatkozott, hogy az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottsága (IPCC) hétfőn kiadta átfogó jelentését a kérdésben. António Guterres ENSZ-főtitkár „vörös riasztásnak” nevezte a dokumentumot, írják, amely szerinte megcáfolhatatlan bizonyítékokkal igazolta a klímaváltozás ijesztő mértékét. Azt mondta: jó lenne, ha a jelentés megkondítaná a vészharangot a fosszilis energiahordozók használatával kapcsolatban.
Az ausztrálok szerint konkrét tervek kellenek
„Amíg nincsenek konkrét tervek, nem írok alá biankó csekket az ausztrálok nevében, hogy elérjük a klímacélokat” – szögezte le Scott Morrison. Az ausztrál kormányfő jelezte:
Morrison többször elmondta: nem fogja a vidékiekre terhelni az éghajlatváltozás költségeit.
A Portfolio emlékeztetett, hogy a kontinensnyi ország a fosszilis tüzelőanyagok egyik legnagyobb exportőre a világon. A konzervatív ausztrál kormánykoalíció számos tisztségviselője áll kapcsolatban a bányaiparral, és vitatja az éghajlatváltozás okait, vagy igyekszik minimalizálni a veszélyeit. A szénbányászatot a kormány és az ellenzék egyaránt támogatja.
A tavalyi aszályok és erdőtüzek, valamint az idei áradások után azonban egyre többen követelik, hogy a canberrai kabinet tegyen határozottabb lépéseket a klímacélok elérése érdekében, írják. Ausztrália 2030-ig szeretné 29 százalékkal a 2005-ös szint alá csökkenteni a károsanyag-kibocsátás szintjét, 2050-ig pedig a zéró kibocsátás elérése a cél, jegyzi meg a lap.
Fotó: MTI/EPA-AAP/Bianca De Marchi
Donald Trump néhány nappal ezelőtt egy posztjában előrevetítette, hogy hivatalba lépése napján új védővámot vetne ki a Mexikóból, Kanadából és Kínából érkező árukra. Mi lehet az újabb vámháború következménye? Mi várható Peking részéről?
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
