Szuhail Sahín tálib szóvivő csütörtökön elítélte az afgán főváros, Kabul repülőterénél elkövetett terrortámadásokat.
Egy másik tálib szóvivő, Zabíhulláh Mudzsáhid szerint azonban lehetséges, hogy akár 20 ember is életét veszthette a robbantásokban. Mudzsáhid szintén elítélte a támadásokat. Sahín közölte: a tálibok határozottan elítélik ezt a kegyetlen incidenst, és minden szükséges lépést megtesznek azért, hogy bíróság elé állítsák az elkövetőket.
Mindeközben Abdul Kahár Balhi, a radikális iszlamista tálibok kulturális bizottságának tagja a Habertürk TV nevű török televíziós csatornának nyilatkozva úgy fogalmazott: a repülőtérnél történt támadás terrorcselekmény volt, amelyet az egész világnak el kell ítélnie. Balhi mindazonáltal a külföldi csapatok jelenlétét tette felelőssé a támadásért.
Amint megoldódik a repülőtéri helyzet, és a külföldi erők távoznak, nem történik többé ilyen támadás nálunk. A külföldi csapatok jelenléte miatt következhettek be ilyen támadások”
– mondta. Egy neve elhallgatását kérő amerikai forrás csütörtökön azt közölte a Reuters brit hírügynökséggel: amerikai tisztségviselők határozottan úgy vélik, hogy a támadásokért az Iszlám Állam dzsihadista szervezet helyi ága, az úgynevezett Iszlám Állam – Horaszán Tartomány a felelős.
A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repülőteréről menekítik ki saját állampolgáraikat és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk idején együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt veszélyben érzik az életüket. A kabuli légikikötőn belül a nyugati koalíciós katonák – elsősorban amerikaiak – próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.
A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök ezt megelőzően az Egyesült Arab Emírségekbe menekült az országból.
(MTI)
Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Az ukrán hírszerzés újabb mélyütést vitt be az orosz hadigépezetnek: a robbantásról felvétel is készült.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
A kormányfő, aki fővédnöke volt rendezvényünknek, többek között azt mondta, „azért van a nyugati világban polarizálódás, mert sikertelenség van”.
