Ez lesz a politikus utolsó elnöki ciklusa a párt élén.
Elsöprő többséggel újraválasztotta szombaton a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt kongresszusa Jaroslaw Kaczynski pártelnököt. Ryszard Terlecki, a PiS frakcióvezetője, a szejm alelnöke sajtóértekezletén közölte, hogy 1245 küldött támogatta a pártelnök újraválasztását, 18-an szavaztak ellene, és öten tartózkodtak.
Jaroslaw Kaczynski 2003 januárja óta tölti be megszakítás nélkül a nemzeti konzervatív párt elnöki tisztét. Ikertestvérét, a későbbi államfőt, Lech Kaczynskit váltotta a tisztségben, aki 2001-2003 között volt a PiS elnöke. A pártelnöki megbízatás 4 évre szól. A 72 éves vezető Lengyelország legbefolyásosabb politikusának számít.
Ezt az újraválasztását követő beszédében is elmondta.
Aláhúzta: a lengyelországi életszínvonal az utóbbi időben elkezdte megközelíteni Nyugat-Európáét, és esély van arra, hogy a különbséget a következő években, a PiS vezette koalíció kormányzása alatt véglegesen ledolgozzák. A tisztújító kongresszust megnyitó délelőtti beszédében Kaczynski összefoglalta a PiS sikereit, de beszélt azokról a hibákról is, amelyek kiküszöbölése nélkül nincs esély a következő választási győzelemre. Ebben az összefüggésben említette a párton belüli ellentéteket, valamint a nepotizmust, mely szerinte nem túl széles körű, de „az ellenzék malmára hajtja a vizet”.
Utalva a nemrég meghirdetett országfejlesztő kormányprogramra, a Lengyel Megállapodásra, aláhúzta: ennek köszönhetően a jelenlegi évtized végén, a következő elején Lengyelország életszínvonal tekintetében elérheti az Európai Unió átlagát, néhány évvel később pedig a gazdagabb uniós országok szintjére is kerülhet.
Bejelentette a vidék, a mezőgazdaság fejlesztését célzó új program kidolgozását is. Megemlítette a média szerepét is a kormányprogramok népszerűsítésében, úgy ítélve meg, hogy
és hatással van a párt népszerűségére, amely csökkent a legutóbbi választási eredményekhez képest.
Kijelentette, hogy elszántan törekszik a pártot gyengítő „kis válságok” leküzdésére, a választási győzelemre. A következő parlamenti választás 2023-ban esedékes Lengyelországban. A legutóbbi, 2019-es választásokon a PiS a voksok 43,6 százalékát szerezte meg. Júniusi felmérésekben átlagosan 36,5 százalékos támogatottsága volt, vagyis 15 százalékkal több, mint a jelenleg második legkedveltebb tömörülésnek, a Polska 2050 pártnak.
(MTI)
Kép: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Romanowski szerint a bíróság új döntése vádirat az igazságügyi minisztérium jelenlegi vezetése és Donald Tusk miniszterelnök kormánya ellen.
Szenzációs találat a magyar támadótól.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Donald Tusk dühtől vörös fejjel kiabált Brüsszelben: szerinte a lengyel államfő puccsot hajt végre és alkotmányt sért, mert magához ragadta a G20-csúcs irányítását.
Egyre közelebb merészkedik a Bíróság a diktatórikus eszközökhöz.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
