A Pegasus nevű kémszoftvert gyártó izraeli NSO vállalat tulajdonosa azt állítja, hogy semmi közük nincsen az állítólag megfigyeltek telefonszámait tartalmazó ötvenezres listához – jelentette a Kalkaliszt című izraeli gazdasági újság.
Salev Hulió, a cég egyik alapítója és vezérigazgatója a lapnak úgy nyilatkozott, hogy az NSO-nak semmi köze az ismeretlen eredetű ötvenezres listához, és tagadta, hogy a szoftverrel rosszindulatú tevékenységet végeztek volna. „Körülbelül egy hónappal ezelőtt azzal fordultak hozzánk, hogy a piacon egy lista kering. Azt állították, hogy feltörték az NSO szervereit Cipruson, és hogy vigyáznunk kell” – mondta Hulió a Kalkalisztnak.
„Ellenőriztük. Nincsenek szervereink Cipruson, nincsenek ilyen listáink, és a számnak sincs semmi értelme. Később két ügyfelünk is szólt nekünk, hogy megkeresték őket, azt állítván, hogy létezik ez az NSO-val kapcsolatos lista. Kaptunk néhány képernyőképet, és láttuk, hogy nem hasonlít a Pegasus rendszerére, a szerveren látható kép különösen nem ilyen, hanem egy HLR Lookup szerver. Arra jutottunk, hogy ez egy vicc” – állította Hulió.
„Őrült információhiányra próbálnak valamit építeni”
– közölte Hulió. „Azt mondják, hogy a lista kiszivárgott. De honnan szivárgott ki? Nem mondják meg, hogy ki szivárogtatta ki, de honnan szivárgott ki? Kihez tartozik a lista? Ki készítette? Miért nincsenek erről adatok? Ez abszurd” – vélekedett a kémszoftver izraeli gyártója.
„Ügyfeleink évente átlagosan száz célpontot határoznak meg. Az NSO megalakulása óta nem érhettünk el ötvenezer célponthoz. A Pegasusnak negyvenöt ügyfele van, egyenként évi százas számokkal. A listán olyan országok is szerepelnek, amelyek nem ügyfeleink, és az NSO-nak egyáltalán nincs listája, amely központosítja a Pegasus összes célpontját, pusztán azért, mert maga a vállalat nem tudja valós időben, hogyan használják ügyfelei a rendszert” – magyarázta az üzletember.
Hulió elutasította a civilek lehallgatásának vádjait. „Újságírók, emberi jogi aktivisták, civil társadalmi szervezetek kívül esnek a határokon.
Annak az ügyfélnek, aki újságírót vagy emberi jogi aktivistát hallgat le, számomra abban a pillanatban megszűnik az ügyfél státusza.
Miért? Mert nem ez a rendszer célja. Ismerjük, és felismerjük az ilyesmit. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a visszaéléséket” – hangsúlyozta.