A szerbek szerint nem kerülhet Nicola Tesla a horvát euróra

A szerb nemzeti bank szerint ez a szerb nép kulturális és tudományos örökségének kisajátítása, tekintettel arra, hogy Tesla egész életében szerb nemzetiségűnek vallotta magát. 

Az öt ajánlott motívum mellett egy további motívumra a horvát állampolgárok tehettek javaslatot. Teslát az interneten szavazók húsz százaléka támogatta, többen, mint a Dubrovnik városára tett eredeti javaslatot.    

A horvát euró egyik oldalán a sahovnica lesz

A horvát euró érmék egyik oldalát a piros-fehér kockás horvát címer, a sahovnica díszíti majd, míg a másik oldalát különböző szimbólumok, így a kéteuróson Horvátország térképe, az egyeuróson a jelenleg is használatban lévő kuna (nyest) szerepel majd. Nikola Tesla az 50, 20, 10 centes érmékre, míg az öt-, a két- és az egycentes érmékre az ősi szláv glagolita írás kerül majd.    

Élete nagy részét külföldön töltötte, Grazban, Mariborban és Prágában tanult, majd Budapesten és Párizsban dolgozott, végül 1884-ben az Egyesült Államokba költözött. A történelemkönyvekben található leírások szerint a feltaláló azt mondta, büszke szerb származására és horvát szülőföldjére. Nikola Tesla származásáról Szerbiában és Horvátországban évtizedek óta vita folyik, mindkét ország sajátjának tekinti a 20. század egyik legnagyobb géniuszát. A fizikus, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus legismertebb találmányai között a váltakozó áram, a távirányítás és a radar előli álcázás is szerepel. Legnagyobb riválisa Thomas Edison volt.

(MTI)

Fotó: Leemage via AFP