Az orosz tárcavezető sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai védőernyő következtében az európaiak szerinte elvesztették önállóságukat, realitásérzéküket és azt a képességüket, hogy optimálisan, a saját és az összeurópai érdekekből kiindulva reagáljanak az új kihívásokra. Meglepetésének adott hangot amiatt, hogy
Brüsszel passzív maradt, amikor Washington „következetesen lerombolta a fegyverzetellenőrzési mechanizmusokat”.
Kifogásolta, hogy Európa nem reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kezdeményezésére, hogy a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök betiltásáról rendelkező INF-szerződés amerikai felmondása után akadályozzák meg a fegyverek e kategóriájának ismételt megjelenését az európai kontinensen. Rámutatott, hogy a javaslat magában foglalta a kalinyingrádi orosz, valamint a romániai és lengyelországi amerikai katonai létesítmények egyeztetett ellenőrzését.
A nyugati országok következetesen beavatkoznak Oroszország belügyeibe
Szergej Lavrov nehezményezte, hogy a nyugati országok, szerinte a nemzetközi jog egyetemes elveit semmibe véve, a maguk által meghatározott szabályokra hivatkozva nyíltan beavatkoznak Oroszország és szövetségesei belügyeibe. Kifogásolta, hogy a Nyugat minden helyzetben eltekint attól, hogy a vádjait bebizonyítsa, és hogy az EU tényeken alapuló párbeszéd helyett illegitim egyoldalú szankciókat vezet be.