Az EU bezáratná az ország egyik legnagyobb bányáját, a lengyel kormány azonban ellenáll.
Az Európai Bíróság döntése értelmében a lengyelországi Turów bányában azonnali hatállyal be kell szüntetni a kitermelést.
miután a lengyel hatóságok engedélyezték a kitermelés folytatását egészen 2044-ig. A bányát tulajdonló állami cég (PGE) 2022-ig tovább kívánta növelni a kitermelés ütemét is, a tervek között szerepelt a lelőhely kiterjesztése a cseh-lengyel határ irányában.
Az Európai Bíróság helyzetértékelése szerint Lengyelország jogellenesen hosszabbította meg a bánya lejáróban lévő engedélyét, így a több évtizede működő lelőhelyet fel kell számolni. Ez egyben azt is jeleni, hogy a luxemburgi döntés értelmében a régió egyik legnagyobb munkaadójának be kell zárnia a kapuit.
A lengyel kormány tegnap bejelentette, hogy nem hajtja végre a döntést, a kitermelés nem áll le,
mert minden jogi és diplomáciai eszközt bevetnek, hogy a bánya tovább tudjon működni. Brüsszel ugyanakkor láthatóan komoly nyomást helyzet Lengyelországra, hiszen az Európai Bizottság jelezte, hogy a lignitbánya engedélyének meghosszabbítása miatt az egész Bogatynia régió kimarad a zöldenergiára való átállást támogató, 17,5 milliárd euró összértékű uniós alapból érkező forrásokból.
A PGE egyik vezetője, Paweł Śliwa arra figyelmeztet, hogy a bánya egyik napról a másikra történő bezárása a hazai forrású energiatermelést is visszavetné. Hiszen nemcsak a lignitforrást, hanem lignitalapú erőműveket is be kell zárni.
A jobboldali lengyel vezetés még áprilisban állapodott meg a bányászok érdekképviseletével, hogy az ország szénbányáit 2049-ig bezárják és fokozaton növelik a megújuló hazai forrásból származó energiahordozók részesedését. Egyes klímavédelmi szervezetek azonban nem elégedettek a döntéssel, a turówi erőmű esetében pedig a cseh és német határ közellenségé is komoly támadási felületet jelentett. A bezárás gyorsasága Lengyelország energiabiztonságát is veszélyezteti, hiszen a lengyel energiahordozók 65 százaléka szén.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: JOHN THYS / AFP
Tusk politikai indíttatású bosszúhadjáratáról, valamint Zbigniew Ziobro volt igazságügyi-miniszter ügyéről és a lengyelországi helyzetről Jacek Karnowskit, a Sieci lengyel jobboldali hetilap főszerkesztőjét kérdeztük.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést.
Ezt is csak Orbán Viktor vette észre.
Jogos az igény a kedvezőbb árú energiabeszerzésre.
Amikor rákbetegségét kezelték és nyílt sebbel hazaért, lakását már felforgatták Tusk rendőrei; azonban Zbigniew Ziobro, akit azóta ismét börtönnel fenyeget a hatalom, hétfőn este Budapesten még bizakodóan beszélt lapunknak.
Itt az UEFA bizonyítványa.
Kiderült, hol lesz az első állomás.
