Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
A tbiliszi városi bíróság hétfőn elrendelte Nika Melija ellenzéki képviselő szabadlábra helyezését, akiért az Európai Unió tette le a 40 ezer lari (3,5 millió forint) óvadékot – közölte a Rusztavi-2 georgiai televízió.
„Miután meghallgatta a védelem és a vád álláspontját, a törvényszék elrendelte, hogy Nikanor Melijának el kell hagynia a büntetés-végrehajtási intézetet, mert teljesült az óvadék megfizetésének feltétele” – idézte a tévé a bíróság határozatát.
A Miheil Szaakasvili volt államfő által alapított Nemzeti Egység Mozgalom ellenzéki párt elnökét február 23-án tartóztatták le, mert nem fizette ki teljes egészében azt az óvadékot, amelyet a parlament két évvel ezelőtti ostromával kapcsolatban rendelt el egy bíróság.
Az Európai Unió kezdettől felajánlotta az óvadék kifizetését
Az óvadék kifizetését az ellenzéki politikus eddig elutasította, arra hivatkozva, hogy politikai indíttatású volt, koholt vádak alapján indult ellene az eljárás. Georgiában az októberi parlamenti választások miatt alakult ki válság, miután az ellenzék csalással vádolta meg a kormánypártot, és erre hivatkozva bojkottálja a parlamenti üléseket és rendszeresen tüntetéseket tart. Melija szabadon bocsátása a kormány és az ellenzék közötti patthelyzet feloldását, a belpolitikai válság rendezését szolgáló, Charles Michel európai tanácsi elnök közvetítésével létrejött április 19-i megállapodás részét képezi.
Ruruát, az ellenzéki Mtavari arhi nevű televízió társtulajdonosát 2020-ban négy év börtönre ítélték tiltott fegyvertartás miatt, de április 27-én elnöki kegyelemben részesült.
Az egyezség továbbá nagyszabású választójogi és igazságügyi reformot, illetve egy amnesztiatörvény elfogadását írja elő, amely nemcsak Melija, de vádlott-társai esetében is véget vet a 2019-es zavargások ügyében indított büntetőeljárásoknak. Az ellenzék és a kormány arról is megállapodott, hogy amennyiben a Georgiai Álom nevű kormánypárt az októberi helyhatósági választásokon a voksok kevesebb mint 43 százalékát szerzi meg, úgy 2022-ben előrehozott parlamenti választásokat tartanak.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA