A függetlenség a tét Skóciában

2021. május 05. 11:13

Brexit és a brit unió vagy függetlenség és az Európai Unió – erről döntenek a skótok.

2021. május 05. 11:13
null
Gergi-Horgos Mátyás

Holnap járulnak az urnákhoz a skótok, hogy megválasszák a delegált hatáskörökkel bíró skót parlament 129 tagját. A regionális törvényhozásban kialakuló új erőviszonyok az egész Egyesült Királyság jövőjét meghatározzák, hiszen egy esetleges elszakadáspárti többség újra napirendre emelhetni a skót függetlenség kérdéskörét. A 2007 óta Skóciát vezető baloldali, nacionalista Skót Nemzeti Párt (SNP) számára hatalmas a tét, mivel a független skót állam leghangosabb szószólójaként akár egy új referendum kiírásáért is harcolhat, a várakozások szerint mindezt újból kormányzati pozícióból. 

A Brexit felszínre hozta a különbségeket az Egyesült Királyságban 

Skóciában 2014-ben tartottak népszavazást a függetlenség kérdéséről, de akkor az SNP kezdeményezése nem járt sikerrel, a skótok 55 százaléka a brit unió fenntartását támogatta.

A 2016-os Brexit-népszavazás viszont rendesen felkavarta a kedélyeket az egész Egyesült Királyságban,

a britek EU-ból történő kilépése, illetve annak rögös folyamata a skót függetlenségi tábor malmára hajtotta a vizet. Míg az angolok többsége a távozás mellett tette le a voksát, addig a skótok – a brit unió leginkább EU-párti nemzete – 62 százaléka továbbra az EU-ban látta volna szívesen a szigetországot. A népszavazást követően újból felszínre kerültek a brit uniót alkotó nemzetek közötti különbségek, az SNP vezette skót kormány pedig új kommunikációs fegyvert kapott a kezébe, mondván, „a brit kormány a skótok akarata ellenére kirángatta Skóciát az EU-ból”. 

A Brexit-népszavazást követően a felmérések a skót függetlenség ideájának hirtelen előretörését mutatták, azonban az elszakadás mellett állásfoglalók csak az EU-ból történő brit kilépési folyamat időszakában tudtak biztos többségbe kerülni.

Az SNP és a skót kormány ugyanis ki tudta használnia az EU és a brit kormány közötti ellentéteket, illetve a kilépési folyamat elhúzódását, hogy saját, Unió- és függetlenségpárti narratíváját felerősítse.

Mindezt a kormánypárt azzal érte el, hogy a Brexit alternatívájaként tüntették fel a függetlenséget, ami lehetőséget teremtene Skócia számára, hogy ismét az EU tagja lehessen. Nemrég pedig az újbóli uniós csatlakozás mellé állt több mint 170 közismert európai professzor, író, filozófus és képzőművész, akik arra kérték az uniós intézmények vezetőit, hogy könnyítsék meg Skócia számára az EU-ba való visszatérést. 

A skót kormány – élén Nicola Sturgeon első miniszterrel – továbbá nehezményezte, hogy míg Észak-Írország számára a brit kormány lehetővé tette, hogy a régió szorosabb kapcsolatot ápolhasson az EU-val és ezen belül is Írországgal, addig a skót gazdasági szerepelők európai közös piachoz való hozzáférése a Brexit hatására korlátozottá vált. Ezért az SNP a kilépési folyamat során végig azzal érvelt, hogy az Egyesült Királyság egészének az európai gazdasági integráció fenntartására kell törekednie, a szigetország összes tagországának érdeke a vámunió megőrzése és a közös piacban való részvétel. Ez a kezdeményezés azonban süket fülekre talált Londonban, a brit kormány szerint az uniós Írország és az Egyesült Királyság részét képező Észak-Írország Brexitet követő kapcsolati rendszerében az 1998-as nagypénteki egyezmény szabott irányt. 

Függetlenségi kampány lett a koronavírus válságból

Skóciában a koronavírus-járvány gyors terjedése egészségügyi és gazdasági veszélyt és egyben politikai lehetőséget is jelentett. A brit kormány sürgősségi, különleges jogkörökkel ruházta fel a skót, észak-ír és walesi kormányokat, hogy saját hatáskörben hozzanak járványügyi intézkedéseket. A közel öt és fél milliós Skóciában tavaly áprilisban már hetente hatszázan haltak bele a megbetegedésbe, egy év leforgása alatt pedig több mint 10 ezer skót hunyt el a koronavírus miatt. Az országban minden nap Nicola Sturgeon első miniszter számolt be a friss adatokról és jelentett be újabb intézkedéseket, melyek jellemzően szigorúbbak voltak, mint Angliában és Észak-Írországban.

A skót intézkedések sikeresnek bizonyultak, az első hullám nyárra lecsengett, a második októberben kezdődött, de már jelentősen kevesebben haltak bele a megbetegedésbe. 

Tavaly év végén az Egyesült Királyság sikeres vakcinabeszerzésének köszönhetően megindulhatott a lakosság beoltása. Skócia a vakcinakampány során jól teljesített, hiszen mára a skótok közel 52 százaléka megkapta legalább az első oltást. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a brit oltási kampány egészét tekintve valódi országos sikerről beszélhetünk, ami Boris Johnson miniszterelnök politikáját igazolja. Ennek eredményeként az oltási kampány a skót választási kampányban is központi téma lett, az SNP pedig mindent elkövetett annak érdekében, hogy learassa a babérokat. 

Az SNP a kampány során arra törekedett, hogy egyenlőségjelet tegyen a koronavírus elleni küzdelem, a válságkezelés, valamint a függetlenség célkitűzése közé.

A nemzeti oldal azzal a szlogennel kampányolt, hogy a recesszióból való kilábalásra és az egészségügyi rendszer megerősítésére a brit unióból való kiválás adhat választ. A független skót állam ugyanis a helyi érdekek mentén, minden gazdasági eszközt bevetve indíthatná újra az országot, míg a jelenlegi autonóm kormányzat csak szűk gazdasági hatáskörök felett rendelkezhet.

Biztosított lehet a függetlenségpárti többség Skóciában

Az SNP programjába bekerült, hogy 2023-ig újabb függetlenségi népszavazást tartanának Skóciában, amennyiben az elszakadáspárti többség alakul ki a skót parlamentben. A 2023-as határidő háttérben az állhat, hogy a sikeres brit oltási kampány valamelyest kihatott a skót függetlenség támogatottságra is, egyik oldalnak sincs biztos előnye a másikkal szemben. A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy

az SNP ismét Skócia vezető pártja lehet, viszont az abszolút többség elérése kérdéses.

A párt hírnevét Alex Salmond egykori első miniszter zaklatási botránya erősen beárnyékolta, arról nem is beszélve, hogy a volt SNP politikus Nicola Sturgeon pártelnökkel is összeveszett, majd új függetlenségi mozgalmat indított Alba Párt néven. 

Amennyiben az SNP-nek holnap nem sikerül többséget szereznie, számolni lehet azzal is, hogy a Skót Zöldpárt képviselői az alkotmányos kérdésekben– ahogy tették azt 2016 óta – továbbra is támogatni fogják Nicola Sturgeon pártját a törvényhozásban. Vagyis közel biztosra vehető, hogy függetlenségpárti többség alakul ki Skóciában, azonban ennek összetételét nagyban befolyásolni fogja, hogy az SNP képes lesz-e hatékonyan mozgósítani támogatóit.

Ezen politikai folyamatok fényében az is prognosztizálható, hogy nehéz időszak elé néz az Egyesült Királyság alkotmányos berendezkedése. 

Az elszakadáspárti többség meglétével a felálló skót kormány ismét nyomást gyakorolhat a brit vezetésre, hogy engedélyezze a második függetlenségi referendum kiírását, amit eddig a westminsteri vezetés elutasított. A mostani választásokkal viszont ismét olyan demokratikus felhatalmazást kaphat a skót függetlenségi törekvés, amelyet nehéz lesz megkerülni, így a Boris Johnson vezette brit kormánynak kiutat kell találnia a jelenleg még körvonalazódó alkotmányos válságból. Ez azonban nem lesz egyszerű feladat, a szemben álló felek ugyanis mereven ragaszkodnak saját álláspontjukhoz, ez pedig a következő években a skót és a brit kormány közötti konfliktusok kiélesedését vetíti elő.

A szerző a Mathias Corvinus Collegium (MCC) senior kutatója.

Fotó: Ewan Bootman / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
night watch
2021. május 07. 14:56
A rothadás már 1914-ben kezdődött, amikor az enervált politikai elitben a mániákus pszichopata Winston Churchill és a nyikhaj David Lloyd George vette át a stafétabotot és beleugratták Angliát egy teljesen fölösleges világháborúba. Ha Lloyd Georgenak - akit Londonban csillapíthatatlan kangörcse miatt csak a "Kecskének" neveztek - 1914 júliusa végén a torkán akad a pezsgősüveg dugója a kuplerájban és megfullad, Anglia nem lép be az európai háborúba és a Brit Birodalom talán még ma is fennállna, a kontinensen meg már akkor megalakul egy Európai Gazdasági Közösség német vezetéssel. Bonuszként a bolsevisták nem jutnak hatalomra Oroszországban, Hitler egy müncheni legényszálláson tengette volna életét anzikszkártyák festegetéséből és a történelmi Magyarország köszönné, jól lenne. Bármilyen hihetetlen, de ilyen frivol is tud lenni a történelem.
Csomorkany
2021. május 07. 14:54
Izé... Egy kis töri így az érettségi napján. Napóleon attól a direktóriumtól vette át a hatalmat, amely legszívesebben Bourbon alkotmányos monarchiát vezetett volna be, csakhát kínos módon királygyilkosokból állt. Emiatt el kellett csalni az összes választást, mert ha a valós eredmények alapján állt volna föl egy nemzetgyűlés, az bezony felelősségre vonta volna a csapatot. Ebben a helyzetben a direktóriumnak nem volt jó húzása. Akármivel próbálkozott, népszerűséget azt nem tudott szerezni. Valahogy a gyilkosokat nem mindenki szereti. A politikai patthelyzetet azért oldotta meg Napóleon, mert egyrészt itáliai győzelmei az ő személyes népszerűségét megteremtették - úgy 1790 után ő lett az első népszerű államférfi Franciaország-szerte, másrészt nem volt királygyilkos, harmadrészt az egyház gyilkolását is hajlandó volt abbafejezni. Zsarnok volt tényleg. Az elődei meg csudálatos demokraták? Zokogok.
states
2021. május 07. 14:52
A világuralomra törekvésbe mindenki belebukott, csak idő kérdése volt mindig. Bukott Róma, Napoleon, a nácik, buktak a britek, bukott a Szovjetunió, folyamatban van az USA bukása is, olyan röhejes folyamatok indultak be, hogy sokkal előbb következik be a bukta, mint ahogy a szakértők jósolták. Ennek a bukásnak a még éppenhogy élő Biden a szimbóluma.
Gintonic68
2021. május 06. 22:15
Azért az érdekes hogy a skótok egy része az EU-ban látná "függetlenségét"!!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!