Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Az intézmény mintegy harminc ország és régió több mint kétszáz egyetemével és kutatóintézetével létesített cserekapcsolatokat.
Politikai és pénzügyi vezetők is tartottak előadást a kínai Fudan egyetemen, többek között Soros György, valamint a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezérigazgatója, míg Barack Obama egy sanghaji diákfórumon válaszolt a hallgatók kérdéseire, számol be a Magyar Nemzet. 2009 júniusában a magyar származású amerikai üzletember a többi között arról beszélt a válság kapcsán, hogy Kína kilábalása hatással lesz mind a világgazdaságra, mind a tőkepiacokra.
A Nemzetközi Valutaalap korábbi vezetője, Christine Lagarde 2015 márciusában az intézményt Kína egyik legrégebbi és legjobb egyetemének nevezte, és úgy fogalmazott, a világ második legnagyobb gazdaságának kulcsszerepe lesz a globális együttműködés új formájának kialakításában.
Barack Obama 2009 novemberében utazott Kínába. Ellátogatott Sanghajba, ahol a Fudan vezetői fogadták. Részt vett egy diákfórumon, amelyre több felsőoktatási intézményből, köztük a Fudan egyetemről is érkeztek hallgatók. Az amerikai elnök – aki a hallgatók kérdéseire is válaszolt – reményét fejezte ki, hogy a diákok közül sokan eljutnak az Egyesült Államokba.
Az intézményt 1905-ben alapították, 2,5 millió négyzetméteren helyezkedik el, laboratóriumok, kórházak is tartoznak hozzá, míg könyvtárában több mint 5,5 millió kötetet és számtalan digitális forrást tárolnak. A Fudan mintegy négyezer külföldi hallgatónak is otthont ad, akik a világ számos országából érkeztek oda tanulni. Mintegy harminc ország és régió több mint kétszáz egyetemével és kutatóintézetével létesített cserekapcsolatokat, így például a Harvard, a Yale és a Columbia Egyetemmel. A Fudan tagja az Universitas 21-nek is, amely a világ vezető egyetemeinek szövetsége.