Az orosz agressziókat nem menti se Koszovó, se Irak, se Líbia, egyetlen a Nyugat által elkövetett nemzetközi jogszegés sem
A cél a történelem kezdete óta ugyanaz a hadviselésben: a győzelem, az akarat rákényszerítése az ellenségre.
Osmanit a pristinai parlament választotta meg, három forduló kellett hozzá.
Vjosa Osmani korábbi házelnököt és megbízott államfőt választotta Koszovó új köztársasági elnökévé a pristinai parlament vasárnap.
A politikust a szavazás harmadik körében választották meg. Az elnökválasztáshoz kétharmados többségre van szükség a 120 tagú parlamentben. A koszovói képviselőház azonban a szombati szavazáson határozatképtelen volt, míg vasárnap két körben sem sikerült megválasztani az államfőt. A harmadik körben már elegendő az egyszerű többség is ahhoz, hogy megválasszák az államfőt, ám a határozatképességhez ebben az esetben is 80 képviselő jelenlétére van szükség. Vasárnap 82-en vettek részt a szavazás harmadik körében, 71-en támogatták Vjosa Osmanit, míg 11 szavazócédula érvénytelen volt.
A 38 éves Vjosa Osmanit a kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) jelölte, és Albin Kurti miniszterelnök személyesen is támogatta. Ezzel minden fontos állami tisztség az Önrendelkezéshez került, hiszen a miniszterelnökön és a házelnökön kívül már a köztársasági elnök is a párt soraiból került ki. Vjosa Osmani korábbi házelnök megbízott köztársasági elnökként vezeti az országot azóta, hogy novemberben Hashim Thaci lemondott az államfői posztról azért, mert a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges ügyészség vádat emelt ellene. Az új elnököt a legkésőbb hétfőig kellett megválasztani, ellenkező esetben ismét előrehozott választást kellett volna kiírni.
(MTI)