Pripjaty város több száz egykori lakója a „szellemváros” központjában emlékezett meg a csernobili nukleáris baleset évfordulójáról.
A katasztrófa sújtotta település volt lakói az akkori robbanás bekövetkeztekor, pontban éjjel 01 óra 30 perckor 35 gyertyát gyújtottak meg a baleset áldozatainak emlékére.
A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták, köztük Pripjaty lakóit is. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszországba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették.
Irina Mikicsak, az egészségügyi miniszter-helyettes hétfői tájékoztatóján közölte, hogy jelenleg Ukrajnában 2,5 millió csernobili áldozatot tartanak számon. Kiemelte, hogy január 1-jei adatok alapján 1,6 millióan vannak folyamatos orvosi megfigyelés alatt, köztük 317 769 gyermek.
Az ukrán vezetés az elmúlt években eközben főként arra koncentrált, miként tudja a csernobili övezetet turisztikai célokra felhasználni, hogy a területe ezáltal növelje az állami költségvetés bevételeit.
Új értelmezést szeretnénk adni: hogy a területre ne csak tiltott zónaként gondoljanak, hanem a fejlődés és az újjáéledés övezeteként” – fejtette ki Bohdan Boruhovszkij, a természetvédelmi tárca helyettes vezetője egy hétfőn megjelent lapinterjúban.
Szavai szerint a csernobili zóna kivételes turisztikai helyszín, ahol a látogatók elgondolkodhatnak azon, milyen következményekkel jár az emberi tévedés, de egyúttal tanúi lehetnek annak „az emberi hősiességnek” is, amivel ezt a hibát kijavították. Boruhovszkij elmondta, hogy mind a négy csernobili reaktort csak 2064-ig bontják le. Ukrajna úgy döntött, hogy a tiltott zónát a többi atomerőmű kiégett fűtőelemeinek tárolására használja. Várhatóan idén nyitnak meg egy tárolót. Egészen a közelmúltig a kiégett fűtőelemeket Oroszországba szállították, így viszont a tisztségviselő szavai szerint Ukrajna évi 200 millió dollárt tud megtakarítani.
(MTI)
Nyitókép: Szergej Spuniszkij / AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Tisza Párt azt a mítoszt sulykolja legelkötelezettebb szimpatizánsainak, amely szerint a Fidesz-KDNP csalásra készül.
A háborúba vezető vonaton nincsen fék – Boris Pistorius hátborzongató figyelmeztetést küldött a Nyugatnak.
Az ukrán elnök szerint Oroszországnak további 800 ezer embert kellene feláldoznia két év alatt, ha katonailag meg akarná hódítani Kelet-Ukrajnát.
Az orosz külügyminiszter véleménye szerint nem sok jóra számíthat az ukrán elnök.
Brutális jóslat látott napvilágot. Kovács András írása.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Az orosz–ukrán háború egyik legérzékenyebb kérdésében történt előrelépés az elmúlt napokban.
