Versenyjogi össztűz alatt a Facebook – túlél-e a birodalom?

"Az USA versenyjogi jogérvényesítő hatósága, a Federal Trade Commission (FTC) valamint 46 tagállam államügyésze (attornies general) a New York-i Letitia James vezetésével az elmúlt év decemberében párhuzamosan indítottak eljárást a Facebookkal szemben. Rendkívülinek mondható fellépésekről van szó. Az FTC beadványában az igen szokatlannak számító strukturális beavatkozást indítványoz, nevezetesen, hogy válasszák le az Instagramot és a WhatsAppot a közösségi média szolgáltatótól. Vajon mi indokolja a szokatlanul kemény eljárásokat?"

(...)

"A FTC és az államok egyaránt azt kifogásolják, hogy a Facebook versenyző magatartás helyett felvásárolta azokat a cégeket, amelyek veszélyt jelenthettek volna a piaci pozícióira. Igaz ez az okostelefonok elterjedésével egyidőben felfutott képek megosztásán alapuló Instagram, valamint a piaci átbillenési pont közelébe jutott WhastApp akvizíciójára. Az előbbit 2012-ben egymilliárd, míg az utóbbit 19 milliárd USA dollárért vásárolta fel, amit az FTC egyaránt „prémium árnak” minősített.  A FTC belső levelezésekből rekonstruálta hogy a Facebook miként váltotta valóra Mr. Zuckerberg 2008-as e-mailjében kifejtett filozófiáját, miszerint „its better to buy than compete”. 

(...)

"A jogvita központi eleme lesz az érintett piac meghatározása (amely mindkét beadványban közel ugyanaz). Az FTC szerint a releváns piac a személyes közösségi hálózatok szolgáltatása (personal social networking services), amelyen a Facebook monopolhelyzetben van. Ezt a piacot a FTC úgy írja le, hogy online szolgáltatások jól elkülöníthető fajtája, amely lehetővé teszi az emberek számára személyes kapcsolatok fenntartását, élmények megosztását a barátokkal, ismerősökkel, családdal egy közösségi térben.

A személyes közösségi hálózati szolgáltatásokat más online szolgáltatásoktól legalább három szempont alapján el lehet határolni. Először, annak lényegi eleme a társadalmi beágyazódáshoz (social graph) kötődése, amivel leképezi az egyes felhasználó személyes kapcsolatait, érdeklődési területét és aktivitásait a számára fontos információkhoz, csoportokhoz való hozzáféréssel. Ez a kapcsolati mátrix nyújtja a szolgáltatás gerincét és ebből következik a további két elhatárolási elem is. Egyrészről, ebből következnek azok a funkciók, amelyeken keresztül a felhasználók kapcsolatba léphetnek másokkal, illetve kifejezhetik magukat a közös szociális térben, beleértve a ‘one-to-many’ „közvetítési” formákat. Harmadrészt, a szolgáltatás magában foglal olyan funkciót, amely igen könnyűvé teszi a másokkal való kapcsolódást, így a kapcsolatrendszer kiépítését."

(...)

"Elhúzódó küzdelemre lehet számítani. A sorozatos botrányok és a véleményes kommunikáció nem növelik a Facebook hitelességét. Ahogy az sem növelte, hogy félrevezette az Európai Bizottságot a WhatsApp felvásárlásakor. A vita leginkább a piac meghatározása körül fog forogni. Az Egyesült Államokban a verseny társadalmi hasznait rendkívül nagyra értékelik, így várhatóan valamilyen formában érvényesíteni is fogják a monopolpozíció megtörésének igényét. Ezt támogatja a magánszféra védelmével (privacy) kapcsolatos fokozódó aggodalom is, amely a személyes adatok monetizálásán alapuló üzleti modelleknek szintén nem kedvez. Európa inkább a szabályozás talaján állva közelít a digitalizáció kihívásaihoz és kívánja fenntartani sajátos értékeit. A Facebook ugyanakkor nem hiába hivatkozik a korábban jóváhagyott összefonódásokra, amelyek rámutatnak egy mindannyiunkat érzékenyen érintő problémára. Amennyiben az illetékes hatóságok a maguk szakmai apparátusával sem voltak képesek megfelelően megítélni a döntéseik következményét a rohamosan változó technológiai környezetben, akkor vajon hogyan lehet ugyanez elvárható – így a tudatos magatartás – az egyszerű átlagfogyasztótól?"