Gyökeresen átformálnák az amerikai demokráciát a progresszív demokraták

A szélsőségesebb demokraták legszívesebben kiradíroznák a parlamenti obstrukciót a Szenátusból

Gyökeres változások köszönthetnek be az Amerikai Egyesült Államok törvényhozó testületének törvényalkotásában. A Joe Biden amerikai elnök politikai hátországát megtestesítő demokraták ugyanis a parlamenti obstrukció – egészen pontosan a filibuszter – lehetőségeinek megkurtítására készülnek, amely Képviselőházból és a Szenátusból álló kétkamarás testület esetében kizárólag az utóbbit érinti (a Képviselőházban nincs lehetőség filibuszterre). 

A filibuszter teljes megszüntetésének esetére Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakcióvezetője kilátásba helyezte, hogy

Az alább részletesebben kifejtett politikai tiltakozás lehetőségének megszüntetésétől politikai elemzők is óva intenek főként azért, mert így az egyébként a kompromisszumkészségre építő Szenátus tulajdonképpen egy egyszerű többségi elven működő jogalkotó szervvé változna.

A tavalyi választások eredményeképpen a következő helyzet állt elő: 48 mandátumot a demokraták szereztek, 50 helyhez a republikánusok jutottak, 2 mandátum pedig a függetleneket illeti. Igen ám, csakhogy a két független szenátor, Angus King (Maine) és Bernie Sanders (Vermont) szintén a demokrata kaukuszt (nagyjából pártválasztmányt, frakciót jelent) erősíti.

Így a Szenátusban a mandátumokon gyakorlatilag fele-fele arányban osztoznak a demokrata és a republikánus szenátorok, tehát

Itt jön képbe Kamala Harris alelnök, aki Joe Biden amerikai elnök mintegy helyetteseként szintén a demokrata politika előremozdításában érdekelt. S habár főszabály szerint szavazati jog nélkül tölti be a Szenátus elnöki pozícióját, szavazategyenlőség esetén Harris szavazata dönt.

Látszólag tehát közjogi szempontból egyértelmű a helyzet a demokraták számára az új jogszabályok elfogadásához az 50 százalék plusz egy szavazat rendelkezésre áll. Csakhogy a politikai valóság ennél árnyaltabb.

Mit szeretne Biden?

A demokraták progresszív szárnya egyértelműen a filibuszter teljes megszüntetése mellett kampányol. Joe Biden ennél árnyaltabb álláspontot képvisel, mondván, hogy a teljes kivezetéssel kapcsolatban vannak ellenvetései, bizonyos változtatásokra azonban nyitottságot mutat. 

A Szenátusban szűk többséget szerző demokraták a filibuszterhez azért nyúlnának hozzá, mert az obstrukció révén a republikánusok a számukra fontos törvényjavaslatokat bármikor blokkolhatják. Márpedig

Egyelőre mégis úgy tűnik, hogy Joe Biden a maga részéről az úgy nevezett „felszólaláshoz kötött filibuszter” („talking filibuster”) mellett tenné le a voksát. 

„Nem hiszem, hogy teljes mértékben meg kellene szüntetni a filibusztert; oly módon kellene módosítani ennek szabályait, ahogyan azt annak idején, a régi időkben csináltuk. Ekkor az embernek ki kellett állnia, és folyamatosan beszélnie kellett ahhoz, hogy obstruálni tudjon.”

Hogy ez mire kínálna megoldást, arról alább olvashat.

Mi az a filibuszter?

A parlamentáris rendszerekben az obstrukció a képviselői jogok nem rendeltetésszerű használatát jelenti, amelyhez a politikusok a tárgyalás elhúzása, illetőleg a határozathozatal meghiúsítása céljából folyamodnak. Ezt Amerikában filibuszternek (filibuster) nevezik, és a 19. század eleje óta használják. 

A Szenátusban ez rendszerint úgy történik, hogy a kisebbségben lévő csoport – de ez lehet akár egyetlen politikus is – az általa kifogásolt szabály elfogadását ügyrendi javaslatok folyamatos beterjesztésével, vagy akár véget nem érő felszólalásokkal igyekezett elodázni. 

Emlékezetes például, hogy 2013-ban Texas állam szenátora, Wendy Davis nagyjából 13 órás felszólalásával kívánta blokkolni az abortusz korlátozásáról szóló javaslatot. A rekordot Strom Thurmond, Dél-Karolina egykori szenátora tartja, a maga 24 óra 18 perces felszólalásával az 1957-es Civil Rights Act kapcsán.

Mit lehet ez ellen tenni a mostani szabályok szerint?

A Szenátus a filibuszter ellen az elmúlt évszázadok során többször is fel kívánt lépni. A legegyszerűbb megoldás, ha az összes képviselő a vita lezárásáról határoz. Szintén rövidre zárhatja a vitát, ha a Szenátus a költségvetés kiigazítása mögé bújik („reconciliation”). Ha ugyanis a Szenátus képes megindokolni, hogy a filibuszterrel érintett javaslatnak költségvetési vonzata van, egyszerű többséggel határozhat a filibuszter megtöréséről és a javaslat elfogadásáról. Csakhogy a Szenátus egy tárgykörrel (bevétel, kiadás, államadósság) kapcsolatban évente csak egy kiigazítással élhet, a költségvetést pedig összesen háromszor lehet kiigazítani egy költségvetési év során.

A filibuszter meggátolásának további hagyományos módja az úgy nevezett klotűr (más néven a francia clôture kifejezésből származtatott cloture) intézménye, ami tulajdonképpen a szólásjog korlátozását jelenti. Erre legelőször 1919. november 15-én került sor, az első világháborút lezáró versailles-i szerződés elleni vitában.

Innentől kezdve a 22-es szabályra („Rule XXII”) hivatkozva eleinte kétharmados többséggel, 1975 óta pedig

Tekintettel arra, hogy ehhez a jelenlegi felállás mellett még legalább 10 republikánus szavazatot kellene nyerni, e szabály alkalmazására a demokraták nemigen számíthatnak.

Pedig a filibuszter és a klotűr funkciója az amerikai demokráciában egyértelmű: egyszerre védik a gyengébb oldalt, miközben a kompromisszumra lépésre sarkallják a pártokat.

Ennél jóval komplikáltabb és merészebb ellenlépés az úgy nevezett „nukleáris opció”, amellyel élve a Szenátus tulajdonképpen precedenst teremt bizonyos tárgykörök tekintetében (vagyis ezekben a kérdésekben nem 60, hanem csak 51 képviselő döntése alapján a filibuszter megtörhető). Ennek hátránya, hogy

Erre példaként említhető, amikor 2013-ban, még az Obama-adminisztráció idején a demokraták szakítottak a 60 szavazatos határral és a filibusztertől való félelem nélkül szavazhattak bizonyos kormányzati pozíciók betöltéséről. 2017-ben a republikánusok is hasonló lépéshez folyamodtak, amikor a Legfelsőbb Bíróság bíráiról kellett dönteni.

A hatvan szavazatos szabállyal együtt jöttek az újabb problémák is

A filibuszter sokáig volt alkalmas arra, hogy a teljes jogalkotási procedúra leálljon pusztán amiatt, mert egyetlen javaslat kapcsán obstrukciós szándékot jeleztek. A klotűr 60 szavazatos korlátja mellett azonban egy úgy nevezett „kétvágányos rendszert” („dual-track system”) is bevezettek, ami lehetővé teszi azt, hogy a filibuszterrel érintett javaslatot a Szenátus félre tegye, és a többi javaslatról a megszokott eljárásrend szerint tárgyaljon tovább.

Ez lehetővé tette a szenátorok számára, hogy filibusztert jelentsenek egy adott javaslatra vonatkozóan, ezt a Szenátus félre tette, a munka pedig folyt tovább a kevésbé sarkalatos kérdésekben. Ennek eredményeképpen a filibuszter valóban eltávolodott eredeti funkciójától.

Óva intenek a filibuszter megszüntetésétől

A Szenátust éppen a filibuszter intézménye miatt tartják sokan a viták fellegvárának, éppen ezért progresszív demokraták javaslata a filibuszter teljes megszüntetésére sokak szerint nem lehet opció.

A filibuszter kivezetése ugyanis a Szenátust egy tisztán többségi alapon működő intézménnyé változtatná át, vagyis aki 50 százalékos többséggel rendelkezik, az megkötések nélkül jogot alkothat. Ez a lehetőség bizonyára vonzó a mai demokraták számára, ugyanakkor számolniuk kell azzal a lehetőséggel, hogy egyszer elveszítik a többségüket az immár „poszt-filibuszter” Szenátusban. 

Sean Trende, a RealClearPolitics politikai elemzője szerint a filibuszter kivezetése az amerikai köztársaság végét jelentheti, ugyanis a mélységesen megosztott

Ezzel Trende arra céloz, hogy ahogyan a demokraták a filibuszter megszüntetésével rövidtávon valóban politikai hasznokra tehetnek szert, a lépés később ugyanígy féktelenné teheti a republikánus jogalkotást is.

Biden javaslata sem hoz megoldást

Noha a filibuszterrel kapcsolatban joggal alakulhat ki sokakban az a kép, hogy egyetlen szenátor kifulladásig szónokol a Szenátus üléstermében, valójában nincs olyan szabály, ami egyetlen szenátor személyéhez kötné az obstrukciót. Épp ellenkezőleg:

A gyakorlatban annyi kötöttség azonban mégis van, hogy egy szenátor egy napon csak kétszer kaphat szót egy ülésnapon. Ezen felül azonban reális lehetősége van annak, hogy szenátorok egy szűk köre egy tárgykört hosszabb időn keresztül napokig, vagy akár hetekig is blokkolhasson. 

Ez pedig – hacsak nem változtatják meg ezt a szabályt is – akkor is így marad, ha a demokraták Biden javaslatát fogadják meg.

Dobozi Gergely