Titkosszolgálati megfigyelés alá vonhatták a német ellenzék fő erejét

A BfV közölte, hogy nem hozhat nyilvánosságra információkat az ügyről, mert egy bírósági döntés hírzárlatra kötelezi. Ugyanakkor parlamenti körökben több lapnak megerősítették a BfV döntéséről beszámoló szerkesztőségek értesülését. Tino Chrupalla társelnök a ZDF országos köztelevíziónak nyilatkozva botrányosnak nevezte az alkotmányvédelem tevékenységét, és úgy vélte, hogy a szolgálat kiszivárogtatott információkat a sajtónak.

– mondta a politikus, utalva arra, hogy március 14-én helyi törvényhozási (Landtag-) választás lesz Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban.    

Közölte: pártját hivatalosan nem értesítették arról, hogy az alkotmányvédelmi szempontból gyanús esetek (Verdachtsfall) közé sorolták. Az AfD minden jogi eszközzel fellépne egy ilyen döntéssel szemben – mondta Tino Chrupalla.    

Az alkotmányvédelmi szempontból gyanús besorolás azzal jár, hogy

vagyis például beépített emberek révén megfigyelhetik a tagokat és a tisztségviselőket, és lehallgathatják kommunikációjukat.    

Egy Bundestag-képviselettel rendelkező párt alkotmányvédelmi szempontból gyanús esetnek minősítése a második világháború utáni német történelemben példa nélküli fejlemény lenne.    

A BfV 2019 januárjában közölte, hogy a Németország szabad, demokratikus berendezkedése elleni esetleges törekvések feltárását célzó ellenőrzés alá vonják az AfD egészét,

A sajtóértesülések szerint ez az ellenőrzés befejeződött, és a nemzetbiztonsági szolgálat arra a megállapításra jutott, hogy  a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló AfD egésze fenyegetést jelenthet az alaptörvény érvényesülésére. Ezért nemcsak az időközben hivatalosan feloszlatott, ám továbbra is számottevő informális befolyással rendelkező Der Flügel, hanem valamennyi pártszervezet folyamatos megfigyelése indokolt.    

Tevékenységének első szakaszában mindenekelőtt az euróövezeti pénzügyi-, és államadósság-válság kezelésének bírálatára összpontosított, majd 2015-től a szövetségi kormány menekültügyi politikájának éles elutasítására, újabban pedig a koronavírus-járvány elleni védekezés kritikájára.    Az AfD a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg. Országos választói támogatottsága a legutóbbi mérések szerint 7 és 11 százalék között van.    

Jörg Meuthen társelnök a párt legutóbbi, tavaly novemberi kongresszusán irányváltást sürgetett. Beszédében kiemelte, hogy meggyőződése szerint „nem az eddigi goromba, agresszív és fékevesztett fellépés erősítése hozza meg az újabb választási sikereket”. Kifejtette, hogy szerinte nagyobb fegyelmezettségre és visszafogottabb politizálásra van szükség.

(MTI)

Fotó: MTI/EPA/Jens Schlüter