Negyvenkét millió ember indulna el az Egyesült Államokba Latin-Amerikából és a karibi térségből.
Negyvenkétmillió ember indulna el az Egyesült Államokba Latin-Amerikából és a karibi térségből – írta szerdán cége internetes oldalán, egy friss felmérésre hivatkozva Jim Clifton, a Gallup amerikai közvélemény-kutató vállalat igazgatója.
„Latin-Amerika és a Karib-tenger térségének 33 országában nagyjából 450 millió felnőtt él, és a Gallup megkérdezte tőlük, hogy elköltöznének-e véglegesen egy másik országba, ha tehetnék” – írja Clifton. A válaszadók 27 százaléka válaszolt igennel, ami azt jelenti, hogy nagyjából 120 millióan vándorolnának el egy másik országba – derült ki a kutatásból.
„Amellett, hogy megoldást találunk a határon jelenleg tartózkodó több ezer migráns ügyére, tegyünk fel egy nagyobb és súlyosabb kérdést! Mi a helyzet mindazokkal, akik jönni akarnak? Mit üzenünk nekik? Mi a 10 éves terv? 330 millió amerikai állampolgár és 42 millió latin-amerikai kíváncsi a válaszra” – fogalmazott a Gallup igazgatója. Egy másik – a Reuters hírügynökség és az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutató vállalat által a múlt héten készített – felmérés szerint
A megkérdezettek 45 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem elégedett az elnök teljesítményével a határon kialakult helyzettel kapcsolatban és mindössze 41 százalékuk mondta azt, hogy támogatják Biden törekvéseit. Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök keddi sajtótájékoztatóján Biden elnököt hibáztatta a mexikói-amerikai határon kialakult migránsválság miatt. Mint mondta: az amerikai elnök és kormánya abban az illúzióban ringatta a migránsokat, hogy beengedik őket az Egyesült Államokba.
„Azt hitték, hogy az új adminisztráció jobb bánásmódban részesíti őket, és ez arra késztette a hazánkból és Közép-Amerikából elinduló embereket, hogy át akarják lépni a határt” – fogalmazott a mexikói elnök.
A múlt hónapban Joe Biden hatályon kívül helyezte elődje, Donald Trump "Maradj Mexikóban" nevű intézkedését, amely ez idáig arra kötelezte a közép-amerikai menedékkérőket, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják a kérelmüket.
A demokrata elnök újraindította azt a 2012-es bevándorlási programot, melynek értelmében megvédik azokat a fiatalokat a kitoloncolástól, akiket illegálisan bevándorló szüleik még gyermekkorukban vittek az Egyesült Államokba. A Biden-kabinet úgy döntött, hogy a kísérő nélküli fiatalokat nem küldik vissza a határról. Őket – az Egyesült Államokba való belépésük előtt – a határvédelmi ügynökség által létrehozott központokban helyezik el. Azonban ezek a létesítmények gyorsan elérték a kapacitásuk csúcsát, és az adminisztráció nem volt képes olyan ütemben új központokat nyitni, amilyen létszámban a migránsok érkeznek a dél-nyugati határra.
„Kevesebb mint 100 napja vagyunk hivatalban. Foglalkozunk a kérdéssel, de a megoldás el fog tartani egy ideig. Igen, csalódottak vagyunk” – ezt mondta Kamala Harris amerikai alelnök a határon kialakult helyzettel kapcsolatban szerdán, a CBS televíziónak adott nyilatkozatában.
Az alelnök az előző adminisztrációt hibáztatta a kialakult helyzetért, mert az szerinte jól működő bevándorlási szabályokat szüntetett meg, amelyeket most vissza kell állítaniuk. „Ez nem egyik napról a másikra fog megtörténni” – fogalmazott Harris. Arra a kérdésre, hogy tervezi-e, hogy elutazik a kritikus zónába, ugyanazt válaszolta, mint Biden elnök a hét elején: szándékában áll valamikor meglátogatni a határt.
(MTI)
Fotó: MTI/AP/Gregory Bull
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét és két másik tábornokot, miközben folytatódik az iráni háború.
Csak egy nemzeti kormány tudja fenntartani az eddigi migrációs politikát.
A kitoloncolások eszközéhez nyúlna a svéd kormány.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
