A brüsszeli migrációs és integrációs politika csődje nap mint nap életeket veszélyeztet
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
A dokumentum szerint Magyarországnak „mellőznie kellene a gyűlöletkampányokat”.
A Dunja Mijatovic emberi jogi biztos jegyezte, március 15-én véglegesített dokumentum szerint szokatlanul nagy hatalom összpontosul a médiát, a távközlési piacot, a frekvenciahasználatot egyaránt felügyelő hatóság elnökének kezében – idézi a dokumentumot a Népszava. Arról is írnak, hogy az NMHH döntéshozó testülete, a Médiatanács tisztán politikai testületnek tekinthető. Ennek a testületnek úgy van lehetősége a médiatartalmak vizsgálatára és szankciók meghozatalára, hogy az erről szóló törvény nem sorol fel világos paramétereket arra, mi számít jogsértésnek.
A Facebook „cenzúrázási gyakorlatának” vizsgálatára az Igazságügyi Minisztérium által tavaly felállított Digitális Média Szabadság Bizottság jogkörei szintén ködösek a dokumentum szerint.
A jelentés – amelyet Varga Judit igazságügyi miniszterrel; Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesével, Karas Mónikával, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökével; valamint Kozma Ákos ombudsmannal készítettek el – külön kitér a járványügyi veszélyhelyzet során meghozott kormányzati döntésekre, elsősorban a rémhírterjesztés szankciójára. Mint olvasható, tavaly 134 esetben indítottak az új büntető törvénykönyvi passzus alapján eljárásokat, és bár ezek többségét végül megszüntették, az eljárások nagy száma önmagában alkalmas lehet a szólásszabadság korlátozására.
A dokumentum leszögezi: bár a fizikai erőszak egyelőre nem fenyegeti az újságírókat, nem zárható ki, hogy az egyes gyűlöletkampányoknak végül ilyen hatása lesz. A jelentés javaslatokat is tesz a felsorolt anomáliák megszüntetésére, egyebek között a gyűlöletkampányok mellőzésével.
Nyitókép: Samir Yordamovic / Anadolu Agency / AFP