Betegség miatt csak májusban tárgyalják a törvénytelen kampányfinanszírozással vádolt volt francia államfő ügyét.
Betegség miatt májusra halasztotta el szerdán a párizsi büntetőbíróság azt a pert, amelyben Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek (2007-2012) ismét az igazságszolgáltatás elé kell állnia. A volt elnöknek további 13 gyanúsítottal együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozásáért, illetve azért kell felelnie, mert ő és a pártja többet költöttek el a kampányra a megengedettnél.
A halasztás oka, hogy az egyik fővádlott, a kampánystáb volt helyettes vezetőjének és egyben könyvvizsgálójának, Jérome Lavrilleux-nek az ügyvédjét koronavírussal intenzív osztályon ápolják. Nicolas Sarkozyt március 1-én nem jogerősen egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amiért információkért cserébe megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót, de miután a volt államfő fellebbezett az ítélet ellen, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet.
Börtönt is kaphat a volt francia elnök
A vádhatóság azzal gyanúsítja Nicolas Sarkozyt, hogy a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután Jérome Lavrilleux elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának akkora már bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt. Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben.
A francia elnök többszázezer euróval lépte túl a keretet
Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi. A testület 2012. decemberben nem hagyta jóvá Nicolas Sarkozy 2012-es kampányának elszámolását, mert a volt államfő 363 ezer euróval (112 millió forinttal) többet költött el a megengedett 22,5 millió eurónál (6,6 milliárd forintnál). Az elutasító döntést az alkotmánytanács jóváhagyta, a volt elnök azóta az összeget büntetéssel együtt befizette az államkasszába.
Ezt követően azonban fény derült arra is, hogy a túlköltekezést a volt államfő pártja kettős könyveléssel próbálta meg fedezni, s feltehetően a megengedett összegnek a dupláját költötte el. Az ügyészség szerint erről a volt elnöknek is tudomása lehetett.
Sarkozy volt a csalás haszonélvezője
A vádirat arra emlékeztet, hogy Nicolas Sarkozy volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.
A nyomozás ugyanakkor azt nem tudta megállapítani, hogy az exelnök kezdeményezésére hozta-e létre a stábja az illegális finanszírozási rendszert, sem azt, hogy ő valamilyen formában részt vett benne, illetve, hogy tudott a részleteiről. Az ügyészség csak azzal vádolja, hogy figyelmen kívül hagyta a könyvvizsgáló 2012 márciusban és áprilisban küldött írásos figyelmeztetéseit a törvénytelen túlköltekezésről.
(MTI)
Fotó: MTI/AP/Michel Euler
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Jelentősek a késések.
A francia kormány a repülőjegyek után fizetendő adó háromszorosára emelését tervezi.
„Ha ezt a vörös vonalat valóban átlépik, akkor meg fogjuk szavazni a bizalmatlansági indítványt” – mondta a Nemzeti Tömörülés vezéralakja.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Az Európai Unió olyan hatásköröket vett magához, amelyekről a Szerződések egyáltalán nem rendelkeznek.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Az LMP társelnökét nagyon szórakoztatja, boldogságot okoz neki, ahogy a 444 reagált a Tisza-vezér médiáról mondott szavaira.
