A francia elnök a kelet-közép-európai vezetőkkel együtt kéri az uniós vezetőket, hogy fogadják el a nukleáris energiát a klímaváltozás elleni harc egyik fő fegyvereként.
Franciaország a kelet-közép-európai országokkal közös álláspontot képvisel a nukleáris energiával kapcsolatban. Hét európai vezető, köztük a magyar miniszterelnök és a francia államfő, Emmanuel Macron közösen kérik az Európai Bizottságot, hogy hagyjon fel a nukleáris energia politikai démonizálásával, s foglalja bele az EU zöld finanszírozási dokumentumába azt.
Az Ursula von der Leyenhez, Frans Timmermanshoz, Mairead McGuinneshez és Kadri Simsonhoz címzett március 19-én kelt nyílt levelet Orbán Viktor, Mateusz Morawieczki (Lengyelország), Andrej Babiš (Csehország), Igor Matovič (Szlovákia), Janez Janša (Szlovénia), Florin Cîțu (Románia) – és Emmanuel Macron francia elnök írta alá.
A nyílt levélben a tagállami vezetők aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a jelenleg meghatározott klímacélok – 2050-ig klímasemlegesség, 2030-ig az üvegházhatású-gázkibocsátás 55 százalékos csökkentése – eléréséhez Európai Unió által előirányzott eszközök kevés mozgásteret hagynak az országspecifikus megoldások kibontakoztatására.
A vezetők hangsúlyozzák:
Ennek ellenére – folytatják – az EU számos tagállama igyekszik megtorpedózni az atomenergiát, jóllehet ez az eszköz nélkülözhetetlennek bizonyul a klímaváltozás elleni harcban; nemcsak önmagában alkalmas ugyanis a gazdaság zöldítésére, de az atomenergia más energiaforrásokkal létrehozható szinergiái is hasznosak lehetnek.
Pontosan emiatt – vagyis a tagállami önrendelkezés joga miatt – tartják aggályosnak Orbánék és Macronék, hogy az Európai Unió zöldpolitikája nélkülözi a nukleáris energiát a klímaharc eszközrendszeréből. Annak ellenére is, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés világosan kimondja, hogy az uniós intézmények intézkedései „nem befolyásolhatják a tagállamok jogát az energiaforrások kiaknázására vonatkozó feltételek meghatározására, továbbá nem befolyásolhatják a tagállamok különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk általános szerkezetét.”
Vagyis
– állítják a tagállami vezetők.
Ezzel párhuzamosan azonban a tagállamok az uniós joggal összhangban álló energiapolitikát választanak maguknak, amelynek az Euratomról szóló szerződés is részét képezi – emlékeztetnek Orbánék, akik pusztán e tényt önmagában újabb érvként értékelik, hogy miért kell a nukleáris energiát az uniós klímavédelem fősodrába emelni.
Egyébként Lengyelország, Csehország és Bulgária is új atomerőművek építésére készül. Emellett Franciaország is arra készül, hogy „kiöregedő” nukleáris erőműveit új generációs, nyomottvizes reaktorokra (EPR) cseréli (sőt, Finnországban is épül ilyen).
Fotó: Olivier HOSLET / POOL / AFP
Dobozi Gergely
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
