Karhatalmi mozgósítás indult Minszkben az újabb tüntetések hírére

A Litvániába menekült Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető a nap folyamán gratulált a fehéroroszoknak március 25. alkalmából, amelyet az ellenzék Fehéroroszország függetlenségének napjaként ünnepel. 2018. március 25-én kiáltották ki a rövid életű Fehérorosz Népköztársaságot. Ez alkalomból Cihanouszkaja hívei újabb tiltakozó akciót szerveznek szombatra a főváros szívében, de kisebb megmozdulásokra csütörtökön is sor került.    

„Az új Fehéroroszország történelmét írjuk”

„Az új Fehéroroszország történelmét írjuk” – írta Twitter-üzenetében az ellenzéki vezető. A független sajtó felvételeket mutatott kisebb ellenzéki felvonulásokról és az ellenzék által használt épületekre kifüggesztett fehér-piros-fehér zászlókról.    

A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a Függetlenség sugárúttal párhuzamos utcákban a rendvédelmi erők tagjait szállító buszok parkoltak, az elnöki palota közelében pedig különleges technikai eszközöket, katonákat és szögesdrótot szállító teherautókat, illetve vízágyúkat lehetett látni.    

Március 9-én több politikai párt és mozgalom kérelmet nyújtott be a fővárosi hatóságokhoz, hogy megemlékezhessen a Fehérorosz Népköztársaság 1918-as kikiáltásának 103. évfordulójáról. Ezt a hatóságok elutasították. A rendvédelmi szervek figyelmeztették az embereket, hogy ne vegyenek részt hatóságilag nem engedélyezett megmozdulásokon.    

Több ellenzékit is letartóztattak

A napokban őrizetbe vettek és elzárásra ítéltek több ellenzéki politikust, köztük Mikalaj Kozlovot, az Egyesült Polgári Párt (OGP) elnökét, Ihar Boriszovot, a Fehérorosz Szociáldemokrata Párt (BSZDP) elnökét, illetve Denisz Urbanovicsot, az Ifjúsági Front vezetőjét.    

Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaját elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és Lukasenkát a Nyugat, ezen belül az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. A választás után hetente tartottak tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsérültek a megmozdulások során. A hatóságilag nem engedélyezett tüntetéseken való részvétel miatt büntetőeljárások százai indultak, és az ellenzék több vezetőjét bíróság elé állították.

(MTI)

Fotó: Szvjatlana Cihanouszkaja, Twitter